A „bezzegromániázók” ezzel nem fogják verni a mellüket

Románia immár nemcsak tranzitútvonala a Balkánon át érkező drogoknak, hanem önálló fogyasztói piaccá is vált. A droghelyzet Romániában ma már nemcsak a „szociális peremhelyzetűek” problémája, hanem egyre szélesebb társadalmi rétegek érintettek, különösen a fiatalok. Ennek tükrében értékelendő, hogy a magyar kormány kitart a zéró tolerancia elve mellett és minden eszközzel érvényesíti azt.

Nemzetközi összefonódás, gyenge infrastruktúra

A DKI rámutatott: Románia földrajzi elhelyezkedése miatt évtizedek óta fontos tranzitország a nemzetközi drogkereskedelemben. A balkáni útvonal egyik fő csatornájaként a heroin, a kokain és újabban a szintetikus drogok is áthaladnak az országon, gyakran célpontként is megjelenve. A román szervezett bűnözés a kutatások szerint nemzetközi kapcsolatokat is kiépített:

a ’Ndrangheta olasz maffiával, a szerb és albán drogkartellekkel, illetve latin-amerikai kokainellátó hálózatokkal működnek együtt.

Habár Romániában még nem jellemző a nyugat-európaihoz hasonló drogokhoz kapcsolódó erőszakhullám, a hatóságok ez ügyben is óvatosságra intenek.

Az EUDA 2025-ös jelentésében különösen aggasztónak nevezi az új szintetikus opioidok, például a nitazének megjelenését. Ezek az anyagok rendkívül erősek és kis mennyiségben is halálosak lehetnek. Az EU korai figyelmeztető rendszere (EWS) 2023-ban 47 új szert azonosított, köztük számos nitazént, melyek Európában már több halálesetet is okoztak.

Ebben Románia jelentős hátrányban van: az országban jelenleg nincs jól funkcionáló EWS-rendszer, a hazánkban hosszú évek óta jól működő és a szakembereknek nagyon fontos mérőszámokat adó szennyvízalapú elemzés sem épült ki, így nehéz pontosan látni, hogy milyen anyagok vannak jelen a lakosság körében.

Végrehajthatatlan román drogstratégia

A román kormány 2022-ben fogadta el a legújabb, 2022–2026 közötti időszakra vonatkozó nemzeti drogstratégiát. Ennek célja, hogy 2026-ra a fiatalok éves kábítószer-használata tíz százalék alá, havi használata pedig öt százalék alá csökkenjen. A cél ambiciózus, de a végrehajtás komoly akadályokba ütközik. A digitális prevenciós programok gyerekcipőben járnak, míg a fiatalok elérése a közösségi médiában alig kontrollált.

A droghelyzet Romániában ma már nem csak a „szociális peremhelyzetűek” problémája. A számok azt mutatják, hogy egyre szélesebb társadalmi rétegek érintettek, különösen a fiatalok. Az állam válasza egyelőre nem képes lépést tartani a trendekkel, pedig az idő sürget. A szerhasználat már nemcsak egyéni tragédia, hanem strukturális kihívás is: az egészségügynek, az oktatásnak és a rendvédelemnek egyszerre kell reagálnia.

Ennek tükrében értékelendő, hogy a magyar kormány kitart a zéró tolerancia elve mellett és minden eszközzel érvényesíti

– mutatott rá a DKI.

Borítókép: Egy marihuánát árusító bolt kirakata (Fotó: AFP)