A „bezzegromániázók” ezzel nem fogják verni a mellüket

Románia immár nemcsak tranzitútvonala a Balkánon át érkező drogoknak, hanem önálló fogyasztói piaccá is vált. A droghelyzet Romániában ma már nemcsak a „szociális peremhelyzetűek” problémája, hanem egyre szélesebb társadalmi rétegek érintettek, különösen a fiatalok. Ennek tükrében értékelendő, hogy a magyar kormány kitart a zéró tolerancia elve mellett és minden eszközzel érvényesíti azt.

A legfrissebb EU-drogjelentés szerint Romániában jelentősen nőtt a fiatalok körében a kábítószer-használat, az ország nemcsak fogyasztó, de tranzitútvonallá is vált – számolt be a Drogkutató Intézet (DKI).

Illusztráció (Fotó: AFP)

A román droghelyzet 2025-ben soha nem látott kihívások elé néz. Az Európai Unió Drogügynökségének (EUDA) legfrissebb, 2025-ös jelentése alapján az illegális szerek használata, különösen a fiatalok körében, egyre növekvő tendenciát mutat.

A hivatalos statisztikák szerint a 15–34 éves román fiatalok 16,9 százaléka már kipróbált valamilyen kábítószert, tíz százalékuk az elmúlt évben is használt drogot, míg 6,6 százalékuk havi rendszerességgel fogyaszt illegális anyagokat. Mindez azt jelenti, hogy

Románia immár nem csak tranzitútvonala a Balkánon át érkező drogoknak, hanem önálló fogyasztói piaccá is vált,

különösen a cannabis, az MDMA (ecstasy), a kokain és a szintetikus anyagok esetében.

Vezet a cannabis a középiskolások között

A kimutatások szerint a romániai cannabishasználók túlnyomó többsége nem áll meg itt. A legfrissebb felmérés arról tanúskodik, hogy a marihuánát használó fiatalok 29,3 százaléka MDMA-t, 26,3 százaléka kokaint, 20,7 százaléka amfetamint, míg 16 százalékuk valamilyen új pszichoaktív szert (NPS) is kipróbált már. Ez az úgynevezett „polydroghasználat” nemcsak az egészségügyi kockázatokat növeli, hanem megnehezíti a hatóságok és a kezelési rendszerek dolgát is.

A szerhasználat sokszor nem egyetlen szerről szól, hanem keverékekről, impulzív döntésekről és gyakran olyan szerekről, amelyeknek még az összetevői sem ismertek

– mondta egy neve elhallgatását kérő addiktológus Bukarestből.

A kábítószer-használat már a serdülőkorban megkezdődik. A 16 éves román diákok körében az életpálya-szerhasználat aránya 9,5 százalék, az éves használat pedig eléri a kilenc százalékot. Ez azt jelenti, hogy

minden tizedik középiskolás tanuló már fogyasztott valamilyen illegális szert, legtöbbször cannabist.

A Nemzeti Drogellenes Ügynökség (ANA) leszögezte: a fiatalokkal való munka súlypontjának az iskolákba kell kerülnie.

Nemzetközi összefonódás, gyenge infrastruktúra

A DKI rámutatott: Románia földrajzi elhelyezkedése miatt évtizedek óta fontos tranzitország a nemzetközi drogkereskedelemben. A balkáni útvonal egyik fő csatornájaként a heroin, a kokain és újabban a szintetikus drogok is áthaladnak az országon, gyakran célpontként is megjelenve. A román szervezett bűnözés a kutatások szerint nemzetközi kapcsolatokat is kiépített:

a ’Ndrangheta olasz maffiával, a szerb és albán drogkartellekkel, illetve latin-amerikai kokainellátó hálózatokkal működnek együtt.

Habár Romániában még nem jellemző a nyugat-európaihoz hasonló drogokhoz kapcsolódó erőszakhullám, a hatóságok ez ügyben is óvatosságra intenek.

Az EUDA 2025-ös jelentésében különösen aggasztónak nevezi az új szintetikus opioidok, például a nitazének megjelenését. Ezek az anyagok rendkívül erősek és kis mennyiségben is halálosak lehetnek. Az EU korai figyelmeztető rendszere (EWS) 2023-ban 47 új szert azonosított, köztük számos nitazént, melyek Európában már több halálesetet is okoztak.

Ebben Románia jelentős hátrányban van: az országban jelenleg nincs jól funkcionáló EWS-rendszer, a hazánkban hosszú évek óta jól működő és a szakembereknek nagyon fontos mérőszámokat adó szennyvízalapú elemzés sem épült ki, így nehéz pontosan látni, hogy milyen anyagok vannak jelen a lakosság körében.

Végrehajthatatlan román drogstratégia

A román kormány 2022-ben fogadta el a legújabb, 2022–2026 közötti időszakra vonatkozó nemzeti drogstratégiát. Ennek célja, hogy 2026-ra a fiatalok éves kábítószer-használata tíz százalék alá, havi használata pedig öt százalék alá csökkenjen. A cél ambiciózus, de a végrehajtás komoly akadályokba ütközik. A digitális prevenciós programok gyerekcipőben járnak, míg a fiatalok elérése a közösségi médiában alig kontrollált.

A droghelyzet Romániában ma már nem csak a „szociális peremhelyzetűek” problémája. A számok azt mutatják, hogy egyre szélesebb társadalmi rétegek érintettek, különösen a fiatalok. Az állam válasza egyelőre nem képes lépést tartani a trendekkel, pedig az idő sürget. A szerhasználat már nemcsak egyéni tragédia, hanem strukturális kihívás is: az egészségügynek, az oktatásnak és a rendvédelemnek egyszerre kell reagálnia.

Ennek tükrében értékelendő, hogy a magyar kormány kitart a zéró tolerancia elve mellett és minden eszközzel érvényesíti

– mutatott rá a DKI.

Borítókép: Egy marihuánát árusító bolt kirakata (Fotó: AFP)