Ma különösen divatos a gödöllői szecesszió korszaka. Gyönyörű munkák kerültek ki ennek a roppant tehetséges művészkolóniának a keze alól, a városi múzeum helytörténeti kiállítása is igen izgalmas. Ez utóbbi kollekció gyarapodott a gödöllői Léda-villa szalongarnitúrájával, amelyet egy idős, helybéli fogorvosnőtől, Szanathy Júliától vett meg a város a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. A Léda-villa történetéről Gaálné Merva Mária, a városi múzeum igazgatónője mesélt.
Brüll Adél 1924-ben költözött Gödöllőre, azután, hogy férjével, Diósy Ödönnel, aki kereskedelmi diplomata volt, hazatértek Berlinből.A nagyvilági élet, Nagyvárad, Szófia, Párizs, Berlin után úgy érezte, hogy férje „egy viskóban dugta el a világ elől”. A viskó valójában egy pompázatos, tízszobás villa volt a királyi kastély szomszédságában, a nyaralóhely leggyönyörűbb sétányán. Akkora őspark vette körül, hogy abból azóta két utcát is nyitottak. A berendezés pazar volt, háromszor annyiért adták el utóbb, mint magát a házat.
Léda mégis mélységesen boldogtalan volt itt, a gödöllői cselédeken és a községi orvoson kívül senkivel sem érintkezett. 1934-es halála után a család eladta a házat és a berendezést. Az új tulajdonos, egy dúsgazdag, Krasznovszky nevű mérnök nem sokáig élvezhette a különleges miliőt. A háború alatt az orosz katonák tönkretették a házat. Krasznovszkyék rendbe tették, hogy ’49-ben kitelepítsék őket. Otthonukat az új hatalom elvtársai foglalták el.
Lesz-e magyar aranyeső a grúziai vívó-világbajnokságon?
