Milosevics ellen vallott Mesic

Szlobodan Milosevics a kilencvenes évek elején a Nagy-Szerbia megteremtését tűzte ki célul, s ennek érdekében ügyködött – akkor szerb elnökként – együttműködve a Jugoszláv Néphadsereggel (JNH) és a horvátországi szerbekkel, jelentette ki Stjepan Mesic horvát államfő a hágai törvényszék előtt tett tegnapi tanúvallomásában. A nagy szerb állam nyugati határai Virovitica–Karlovac– Karlobag-vonalon lettek volna (tehát mélyen Horvátországban). Nem kellett neki semmiféle Jugoszlávia, sem a szövetségi, sem a konföderatív, csak arra törekedett, hogy a régi ország roncsain létrehozza Nagy-Szerbiát, részletezte a tanú.
Mesic szerint Milosevics egyszerűen becsapta a világot, amikor azt állította, hogy oltalmazza Jugoszláviát, miközben minden erejével rombolta. A hadseregnek azt a szerepet szánta, hogy a horvátországi szerbek és horvátok szétválasztásának ürügyén elfoglalja az új állam határait Horvátország területén. Nem jugoszláv, hanem már szerb hadseregként működő JNH fizette és fegyverezte fel mindazokat, akik a horvát intézményeket támadták. Geoffrey Nice ügyész bizonyítékként bemutatta Milosevics egyik akkori beszédét, amelyben a szerb elnök közli, hogy Szerbia nem fogadja el a JSZSZK elnökségének (testületi államfő) határozatait, ami annyit jelentett, hogy nem tartja tiszteletben a szövetségi alkotmányt, magyarán nem mentette, hanem szétverte Jugoszláviát.
A vád tanúja azt is elmondta, hogy 1991 márciusában Milosevics szerb és Franjo Tudjman horvát elnök megállapodtak Bosznia-Hercegovina felosztásában. Tudjman e karadjordjevói találkozót megelőzően Bosznia egységes entitásként való fenntartásáért szállt síkra. Milosevicsnek kész terve volt, és pontosan megmondta, mit kapna Horvátország. „Franjo, elveheted Cazint, Kladusát és Bihacot, ezt valamikor úgy is »török Horvátországnak« nevezték”, mondta Mi-losevics Mesic vallomása szerint.