Nógrádi Zoltán, a hatezer lelkes Mórahalom polgármestere szerint nincs olyan gyógyítócentrum az országban, amely kizárólag a térd- és vállízületi betegségben szenvedő mezőgazdasági dolgozóknak javallott. Ezért határozták el, hogy Mórahalmon alakítják ki a térd- és vállbetegek terápiás központját. A tervhez felhasználták a Széchenyi-program pénzügyi támogatását is: a minap adták át a százhúszmillió forintból felépült termálszállót.
Mórahalom különleges település, az alföldi puszta közepén egy tanyaközpontból lett várossá, 1989-ben elnyerve a címet. Az ötvenes évekig Alsóközpontnak nevezték, s amikor fél évszázaddal ezelőtt községgé avanzsált, lakóinak nyolcvan százaléka még a tanyákon élt; azótan több mint háromnegyedük városi polgár lett. Három évtizede tudják, hogy a föld alatt termálkincs található, ám az első uszodát csak 1987-ben tudták megépíteni.
A termálprogram akkor teljesedett ki, amikor Nógrádi Zoltánt 1994-ben először polgármesterré választották. A fiatal közgazdász akkor határozta el, hogy Mórahalom következő száz évét a hévízre alapozza. Előbb fedett fürdőt, majd gyógyítórészlegeket építettek. Jelenleg annak a 210 millió forintnak a felhasználási tervét készítették el, amit az Európai Uniótól PHARE-pályázattal nyertek fürdőfejlesztésre. A város 2005-re a térdízületi betegek Mekkájává válik, addigra további kilenc medence készül el. Tavaly negyvenezer beteget kezeltek, hamarosan reumatológiai nappali kórházat alakítanak ki. Számítások szerint a gyógyturizmuson alapuló szolgáltatások több száz helybélinek biztosítanak munkahelyet.
A 90-es évek közepén az egyik multinacionális elektronikai cég 600 munkahelyes összeszerelő üzemet akart telepíteni Mórahalom ipari parkjába, de a második jugoszláv háború miatt a gyárat máshova vitték. A szomszédos Ásotthalmon német üzletemberek hamarosan felépítik az ezerágyas szívszanatóriumot, amely a térség legnagyobb egészségügyi intézménye lesz.
Lesz-e magyar aranyeső a grúziai vívó-világbajnokságon?
