Egy Deák Ferencet keresünk, aki elvezet oda, hogy történelmi megbékélés legyen Magyarországon – hangsúlyozta Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke tegnap, az 1956-os forradalom és szabadságharc 46. évfordulója alkalmából rendezett Corvin közi megemlékezésen. A világszövetség és külföldi társszervezetei, a Pesti Srác Alapítvány és a Szabadságharcos Kegyeleti Alapítvány által rendezett ünnepségen Bocskay elmondta: igaz, hogy Nagy Imre kommunista volt, de meghozta a legnagyobb áldozatot akkor, amikor nem kért kegyelmet, s ezzel „minden bűnéért megfizetett, és megkapta a magyar nép elismerését”. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke arról szólt: a magyar nép történelmének fényes fejezetei közül 1956 volt az, amelyet a nemzet nem együtt vívhatott, hiszen akkor már hat részre volt szakítva. – Rajtunk áll, hogy miként tudjuk a forradalmat ismét győzelemre vinni – közölte.
– Néha kétségeim vannak, lehetséges-e, de ha visszaemlékeznek, hogy április 12-én több mint másfél millió szempár volt a Kossuth téren, akkor megerősödhetnek abban a hitben, hogy ismét győzelemre lehet vinni ’56-ot – fogalmazott Duray.
Szakály Sándor történész közölte: vannak vitáink, de egy dologban biztosak lehetünk, hogy 1989-ben az egyik követelés valóra vált: a Magyar Népköztársaságból Magyar Köztársaság lett, majd amikor a megszálló csapatok utolsó katonái is elhagyták az országot, függetlenné, szabaddá vált Magyarország.
Nem kapták meg büntetésüket az 1956-os forradalom leverésének felelősei és ma is fennállnak az ellentétek 1956 megítélésében – mondta Fónay Jenő tegnap, a XXII. kerületi önkormányzat október 23-i megemlékezésén. Az egykori ’56-os halálraítélt, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke kijelentette: úgy érzi, hogy a jelenlegi kabinet nem fordít kellő figyelmet az ’56-os forradalom még élő képviselőire.
A Magyar Nemzetpolitikai Társaság felszólította az MSZP elnökségét, hogy kérjen nyilvánosan bocsánatot mindazokért az ember- és nemzetellenes vétkekért, amelyeket elődei 1919-ben, az ötvenes évek terrorja, az 1956-os magyar szabadságharc vérbe fojtása és a megtorlás során elkövettek – áll a társaság közleményében. Hozzátették: ha ezt évszázadokra visszamenőleg meg tudta tenni a Vatikán, megteheti a Magyar Szocialista Párt is. Ez nem ideológiai kérdés, hanem erkölcsi kötelesség; nem gyengeség, hanem megújulás és megtisztulás volna.
A Történelmi Igazságtétel Bizottság Bács-Kiskun megyei szervezete és a Dél-alföldi Nemzetőrség Kecskeméten ünnepelte tegnap az 1956-os forradalom és szabadságharc 46. évfordulóját. Novák Ferenc nemzetőr dandártábornok arról szólt, hogy „ma egyesek visszasírják a Kádár-korszak aranykorát”. Úgy vélte: még mindig kevesen tudnak arról, hogy Kádár Jánosnak döntően köze volt az 1956-os forradalmat követő megtorlásokhoz, az ötszáz halálos ítélethez, a több mint húszezer börtönbüntetés kiszabásához, tízezer ember internálásához.
A forradalom alkalmából tudományos emlékkonferenciát rendezett a XX. Század Intézet kedden. Salamon Konrád történész bevezető előadásában a magyar történelem legszabályosabb forradalmának nevezte 1956-ot, utalva arra, hogy – 1848-cal és 1918-cal szemben – az 1956-os események teljes váratlansággal robbantak ki.
Ugyancsak tegnap tartottak koszorúzási ünnepséget a Magyar Rádió épületében, a rádió mártírja, Szirmai Ottó dramaturg emléktáblájánál. A forradalom hőseinek itt kellene lenniük a fiatalok között, hogy történelmi örökségüket megosszák velük, a Kárpát-medence ifjú magyarjaival – mondta a Rákóczi Szövetség nevében Pomogáts Béla irodalomtörténész, volt ’56-os internált Budapesten, a Bem-szobornál. – A történelmi örökség része a közös szabadság, amelyet 12 esztendeje szereztünk vissza, és része a nemzeti egyetértés, amely mára a pártviszályok martaléka lett – mondta.
Emléktáblát avattak Krassó György 1956-os forradalmár budapesti, Nádor utca 19. szám alatt található szülőházánál az Inconnu Csoport tagjai, amelynek képviseletében Molnár Tamás grafikusművész lapunknak elmondta: illegálisan helyezték el az emléktáblát, s felkészültek arra, hogy azt az ’56-ot és Krassó emlékét kisajátítani próbáló jelenlegi hatalom eltávolíttatja. Krassó György egykori lakóhelyén, az I. kerületi Fő utcában is koszorúztak. A fővárosi önkormányzat által szervezett baráti megemlékezésen az 1991-ben, 59 évesen elhunyt újságírót, a Magyar Október Párt alapító tagját, a magyar demokratikus ellenzék kiemelkedő személyiségét Demszky Gábor főpolgármester és Mécs Imre SZDSZ-es országgyűlési képviselő méltatta.
A Corvin Közi Bajtársi Közösség szerdai ünnepségén a Corvin közben Pongrátz Gergely, a Corvin köziek főparancsnoka közölte: 435 bajtársa halt meg ott, 24-et pedig felakasztottak. Hozzátette: „ezeknek az embereknek az emléke nekem szent, nekem nincs jogom alkudozni”. – Medgyessyék állandóan a megbékélésről beszélnek, de bocsánatot nem hajlandók kérni – közölte. Pongrátz beszámolt arról, hogy az elmúlt hét keddjén ő is elment a miniszterelnöknél tartott ’56-os megbeszélésre, azonban nem maradt sokáig, mert a kormányfő nem kívánt bocsánatot kérni „mindazokért a bűnökért, amelyeket 1945 óta elkövettek”.
Elhunyt Zsille Zoltán szociológus. Életének 60. évében elhunyt Zsille Zoltán, a demokratikus ellenzék egykori kiemelkedő egyénisége. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete Zsille Zoltánt, a szociológiai tudományok kandidátusát, az intézet volt tudományos főmunkatársát, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársát saját halottjának tekinti. Temetése október 30-án, szerdán 13.15 órakor lesz az Óbudai temetőben.
Európa-bajnokság
Aranylabdások eshetnek a rákbetegségét többször is legyőző kapus áldozatául
