A Benes-dekrétumokról az Európai Parlamentnek készült jelentés nyomán Thomas Klestil osztrák államfő az unióban nyílt és átfogó párbeszédet remél, míg Wolfgang Schüssel kancellár úgy ítéli meg, hogy a jelentés egy lépéssel közelebb hozta a vita megoldását. Klestil elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Jochen Frowein német alkotmányjogász jelentését a szeptemberben Václav Havel cseh államfővel kiadott közös nyilatkozat szellemében kell értelmezni, és a dokumentumnak kell képeznie a további párbeszéd alapját. Az államfő többek között leszögezte, hogy „el kell ismerni a felelősséget a múltban oly sok embernek okozott súlyos szenvedésért és jogtalanságért”. Egyúttal üdvözölte a kérdés jogi vonatkozásairól folyó párbeszédet.
Az osztrák kancellár szerint a jelentés egy lépéssel közelebb hozta a megoldást, s most kétoldalú alapon kell eredményre jutni. Schüssel hangsúlyozta: a jelentés „jogi szakvélemény, és nem politikai forgatókönyv”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU bizottságának és az Európai Parlamentnek a megbízásából még további három jelentés van készülőben, de addig is folytatni kell Prágával a párbeszédet. Végül kifejezte reményét, hogy az EU bővítéséig sikerül kétoldalú alapon megoldást találni a kérdésre. Herbert Scheibner védelmi miniszter, aki a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nevében Susanne Riess-Passer alkancellárt helyettesítette a szokásos keddi kormányülésen, azt hangsúlyozta, hogy pusztán jogi szakvéleményről, nem pedig az Európai Unió döntéséről van szó. Ausztria számára a Benes-dekrétumok ügye jelenti az egyik legsúlyosabb problémát az EU bővítésével kapcsolatban. Miközben a többi párt elkötelezte magát a bővítés mellett, az FPÖ továbbra is a meglévő aggodalmakat szítja.
A 1443 lesz az a szám, amelyet utasbiztonsági ügyekben hívhatunk a fővárosban
