Szakmai érvek a pécsi üzletház ellen

Október 2-án megkezdődött az Árkád Üzletháznak, Pécs legnagyobb bevásárlóközpontjának az építése. A jobboldali pártok, a városi polgári körök és több köztiszteletnek örvendő értelmiségi tiltakozik a Czinderi utcai tömb beépítése ellen.

Az Árkád Üzletház története 2000-ben kezdődött. Pécs város képviselő-testülete 2000. június 29-én megszavazta, hogy a belvárosi Czinderi utca környékére bevásárlóközpontot építsen az ECE Projektmanagement Budapest Kft. Ezzel egy hetvenezer négyzetméter alapterületű komplexum létrejöttéről döntöttek. A szerződés szerint a Czinderi utcai tömb városi tulajdonban lévő telkeinek vételára 567,4 millió forint. Fizetési késedelem esetén a cég késedelmi kamatot köteles fizetni, és az eladó elállhat a szerződéstől, ha a vevő a vételárat határidőre nem fizeti ki.
Az ingatlan teljes árának utolsó részletét az ECE csak az idén szeptember közepén – kilenc hónapos késéssel – utalta át a város számlájára. Ennek oka, hogy az Árkád Üzletház környéki kiskereskedők beperelték a beruházót, s a hatóság emiatt nem adta ki az építési engedélyt. Később a kiskereskedők visszakoztak, így az idén tavasszal a pécsi önkormányzat szocialista–szabad demokrata és civil koalíciós többséggel megszavazta a cég fizetésihaladék-kérelmét. A módosított opciós szerződésben a fizetési határidőt a jogerős építési engedély kiadását követő húsz napon belül szabták meg. Nagy Csaba, a városházi Fidesz-frakció akkori vezetője a közgyűlésben is elmondta: szerinte az így módosított szerződés anyagi kárt okoz a városnak, mivel az eredeti szerződéstől előnyös feltételek mellett elállhatott volna az önkormányzat. Szerinte a módosított opciós szerződés példátlan előnyöket adott a beruházónak. Az eredeti tervekhez képest négyszázötven parkolóhellyel kevesebb épül majd a bevásárlóközpont környékén.
Városfejlesztési oldalról közelítette a kérdést Mikes Éva, a Fidesz pécsi elnöke. – A terület a város utolsó olyan ingatlanja, amivel kapcsolatban városfejlesztési célról lehet beszélni. Pécsett van az ország legnagyobb olyan belvárosa, amely fallal van körülvéve. Ha a bevásárlóközpont megépül, dél felé eltolódik a belváros kereskedelmi, forgalmi, építészeti súlypontja, és megbomlik a település ezer éve változatlan utcaszerkezete is – érvel Mikes.
Egyes vélemények szerint az ügyet a képviselő-testület a város közvéleményének teljes kihagyásával irányította. Ezt megerősítette Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész, a Dél-dunántúli Építészkamara elnöke is. Elmondta: habár az építészkamarának sikerült rávenni a beruházót, hogy legalább az épület külső homlokzatát egy tervpályázattal pécsi építészek határozzák meg, a nyertes Tóth Pétert nem vonták be a beruházásba.
A Czinderi utcai tömb környéki lég- és zajszennyezettségi mutatók az ország legrosszabb értékeit adják. Az itt mértek rendszeresen meghaladják az előírt egészségügyi határértéket, és az Árkád Üzletház területén csak egy ötezer négyzetméteres közparkot hoznak létre.
Az ügyről vita folyt a Pécsi Echo című kritikai szemlében is: „A Czinderi tömb a belváros terjeszkedésének egyetlen értelmes lehetősége, ez köztudott. (…) Ez az épület teljes egészében elfoglalja a tömb jelenleg beépítetlen részét. Mint ház is nagy, mint üzletfelület pedig a belváros földszinti üzletterületével bizonyosan összemérhető, ha azzal nem azonos, vagy azt meghaladó. Ha ez az üzletház megtelik, már megválaszolhatatlan kell legyen a kérdés: honnan teremhet városunkban akkora vásárlóerő, amely életben tart Metrót, Tescót, Interspart, plazát, Skálát, Új Forrást, Kereskedők Házát, ECE-t és belvárost” – írta Patartics Zorán építész a folyóirat tavaly nyári számában.
Aknai Tamás főszerkesztő, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának művészettörténész dékánja lapunknak így nyilatkozott: – Katasztrofálisnak érzem azt a logikát, amelynek következtében teljesen elveszítjük a belváros beépíthető telkeit. Ezután már nem lehet fejleszteni, elveszítjük mindazt, amit ez a város az őseinknek adott, amit az őseink adtak ennek a városnak.