A felperes azután került összetűzésbe az MSZP szegedi és Csongrád megyei vezetőivel, amikor a Tisza-parti város egészségügyi intézményeinek privatizációjával kapcsolatban népszavazást kezdeményezett. Nyári Ferenc József lapunknak elmondta: az MSZP szegedi vezetői ezt a lépését azért helytelenítették, mert – mint kiderült – az akkor még ellenzékben lévő szocialisták ezt az akciót közvetlenül a tavaszi parlamenti választásokat megelőző kampányra szerették volna időzíteni, ám ő megelőzte pártbéli társait. Ennek az lett a következménye, hogy fegyelmi eljárást kezdeményeztek ellene, majd megrovásban részesítették. Azóta már kilépett az MSZP-ből.
Bírósághoz tulajdonképpen azért fordult, mert megítélése szerint volt pártja diktatórikus módszerek alapján járt el vele szemben, mielőtt fegyelmi ügyében döntöttek. Szerinte megfosztották a szólásszabadsághoz és a véleménynyilvánításhoz való jogától, ugyanakkor esélyt sem adtak neki a védekezésre, és megsértették személyiségi jogait. Mint mondta, nem véletlenül kéri a bíróságtól Kozma Józsefnek, az MSZP helyi szervezete elnökének tanúkénti meghallgatását, mert tavaly szeptember 26-án ő volt a párt városi küldöttgyűlésének a levezető elnöke, amikor szerinte szabályellenesen ismertették a jelenlévőkkel a vele szemben hozott határozatot. Botka László jelenlegi polgármesternek a bírósági meghallgatását is kezdeményezi. Neki azt rója fel, hogy mint a párt megyei elnöke, hagyta a szándékos lejáratást a küldöttgyűlésen.
Nyári Ferenc József perdöntőnek tartja Kovács László pártelnök tanúvallomását. Levélben kérte tőle, hogy az MSZP ez év január 26-án tartott kongresszusán biztosítsa számára a meghallgatás lehetőségét, ám kérésére mindmáig nem kapott választ.
Wielkopolska
Ősi piramisok Lengyelországban: A neolitikus sírhalmok rejtélye
