Nélkülözi a Nemzeti fejlesztési terv azokat az alapelveket, távlati koncepciókat, amelyekre építve valóban meg lehet fogalmazni a magyar nemzet tizenöt– húsz évre szóló jövőképét – figyelmeztetett Pálinkás József volt oktatási miniszter, a Professzorok Batthyány Körének elnöke. Valójában az NFT pusztán ama technikák kidolgozására szorítkozik, amelyek segítségével megszerezhető a beígért 1500 milliárd forint támogatás az Európai Uniótól (EU). A pénz három évre vetítve azonban nem is olyan nagy összeg, hiszen csupán a hazai csatornázás teljes kiépítésére ezermilliárd forintra lenne szükség. Ugyanakkor a teljes összegből le kell vonni azt az évi kétszázmilliárd forintot, amely az EU-költségvetéshez való hozzájárulásunk.
Pálinkás úgy fogalmazott: nem eshetünk abba a hibába, hogy nemzeti érdekeinket teljesen feladva, szolgaian követjük az EU nem is túl szigorúan megfogalmazott elvárásait. Ehelyett azt kell elérnünk, hogy saját, széles társadalmi egyetértésen alapuló jövőképünkhöz igazítsuk a támogatások megszerzésének taktikáját. Hiányoznak például az anyagból az iparpolitikára, különösen az energiagazdálkodásra vonatkozó megállapítások. A felsőfokú képzés munkaerő-piaci reagálóképességének, illetve a gyakorlatorientált képzés infrastrukturális és egyéb feltételeinek a fejlesztése is elengedhetetlen feladat, aminek világosan meg kellene jelennie a tervben. Emellett kívánatos lenne a világszerte elismert alapkutatások szelektív fejlesztése, a legfontosabb tudományos műhelyek kiemelt támogatása. A gazdasági felzárkózás érdekében szintén fontos feladat az alkalmazott kutatások és kísérleti fejlesztések piaci szempontoknak megfelelő és hatékony segítése. A kutatás-fejlesztés (K+F) elég nagy súlyt kap, ám ennek fontos regionális elemei a felsőoktatási központok körül létrejövő tudásközpontok, amelyek azonban csak az indikátorok között kerülnek elő. A fejlesztési tervnek erre is részletesebben ki kellene térnie.
A közoktatásnak nem csupán adatokat, hanem készségeket és az alapvető értékeket is közvetíteni kell – nyomatékosított az elnök. Rá kell nevelni a fiatalságot arra, hogy ne csak az egyént és a pillanatot, hanem a közösséget és a jövőt állítsa gondolkodása középpontjába. Észre kell venni: az EU országaiban jelentős erőfeszítéseket tesznek az oktatás ez irányú fejlesztésére. Amennyiben nem változtatunk a jelenlegi helyzeten, nem lesz elég diák, aki hajlandó a hosszadalmas és fáradságos műszaki és természettudományos képzésben részt venni. Így a sokat hangoztatott jelentős szellemi potenciálunk jelentősen leromolhat.
A fejlesztési tervben érezhető az elkötelezettség az információs és kommunikációs technológiák iránt, mégsem elég nyomatékosan. Emiatt felmerül az a gondolat, hogy a szerzők nem tudják a téma igazi súlyát felmérni. Hiányzik az egyének információs hálózatokhoz történő csatlakozásának támogatása, az internet-hozzáférés terjesztése és olcsóbbá tétele. Pálinkás szerint a tervben túlteng az úthálózat bővítésére vonatkozó rész, pedig legalább ugyanilyen jelentőségű a vasút fejlesztése, amely az EU-tól jelentős támogatásra számíthat. Magyarországon halad át a IV-es és V-ös számú páneurópai folyosó és három alfolyosó, ezek biztosítják az európai közlekedés jövőbeli stratégiáját, ezek mentén kell kialakítani az európai tagországok közötti nagy sebességű vasúti öszszeköttetést. Az európai közlekedéspolitika 2010-ig szóló fehér könyve szó szerint a vasútközlekedés újjáélesztését, az államvasutak piacképes átszervezését (állami tulajdonú pályavasút és önálló kereskedő vasút) irányozza elő. Az uniós ISPA-hitelből az előző években kizárólag a vasúti közlekedést támogatták; most is elsősorban erre adnak pénzt.
A professzorok körének vezetője rámutatott: számos hír szerint az EU Magyarországon a tőkeerős nagyüzemek létesítését tartja a mezőgazdaság legfontosabb fejlesztési irányának. Ez a vidéki kisvállalkozó középréteg jelentős meggyengüléséhez, szélső esetben a megsemmisüléséhez vezethet, és többek között jelentős munkanélküliséggel is járna. Ezt ellensúlyozandó erőfeszítéseket kell tenni a családi vállalkozások megerősítésére, a speciális termékek előállításának és piacra juttatásának támogatására. El kell érni, hogy a falun kisbirtokosok tulajdonában legyen a földtulajdon jelentős hányada. Olyanok kezében, akik tudnak a termőterülettel bánni, és önállóan tudnak gondoskodni családjukról és alkalmazottaikról is. Fontos tudni, hogy ha sok nagyüzemmel és kevés családi gazdasággal csatlakozunk az unióhoz, az érvényes szabályok szerint előreláthatólag kevés mezőgazdasági támogatáshoz jutnánk – érvelt a szakember.
Az NFT említést tesz a duális birtokszerkezetről. Ám nem közli: a földterület döntő többsége nagyüzemi művelés alatt áll, jóllehet a tulajdonos és a megművelő többnyire nem azonos. Az anyag megkerüli a mezőgazdaság jövőjére vonatkozó elvi állásfoglalást. Magyarországon a kereskedelem és a terméktárolás magánkézbe került, az élelmiszeripar pedig külföldi kézbe. Így ennek az egész mezőgazdasági termelői tábor – nagy- és kisbirtok – egyaránt gyarmati jellegű kizsákmányoltja – hangsúlyozta Pálinkás József. Hozzátette: az országnak európai viszonylatban is jelentős arányú igen jó termőképességű szántói vannak, amelyek jelentős része öntözhető is. Jelenleg mégis az extenzív földművelés irányába haladunk. A kátyúból csak a belterjesebb gazdálkodás és a vidéki lakosság jelentősebb mérvű foglalkoztatása kínál kiutat.
Ehhez családi méretű gazdaságokra van szükség, amelyek mérete növénytermelő profil esetén száz-kétszáz hektár, kertészirányzat esetében azonban ennél lényegesen kisebb is lehet (az uniós tagországok átlagos üzemmérete 17 hektár). Az állattenyésztő telepek létrehozására közös beruházásokra, közös fejlesztésre és közös üzemeltetésre van szükség. Emellett meg kell teremteni az üzemi szakosodás pénzügyi feltételeit is. E birtokpolitika megvalósítását szolgálhatja a Nemzeti Földalap és az ezzel összhangba hozott vidékfejlesztés is. Magyarországon az EU-normákhoz képest túl kicsi az erdőterület és túl nagy a mezőgazdasági termelésbe bevont terület. Ezért a következő tíz évben jelentős (vissza-) erdősítési programot kell végrehajtani – nyomatékosította Pálinkás József.
A fejlesztési terv két fő célként határozza meg az egészségügyi ellátórendszer korszerűsítését, valamint az egészségtudatos magatartás fejlesztését. Az első céllal kapcsolatban nem lép ki az elképzelés a jelenlegi struktúra keretei közül, noha az alapvető cél az volna, hogy új forrásokat vonjunk be az egészségügybe. E célok megvalósításáért a legeredményesebb nyugat-európai modell az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak rendszere, ahol a tagok a tulajdonosok, ők döntenek saját, munkahelyi és önkormányzati befizetéseik leghatékonyabb felhasználásáról, az egészségügyi szolgáltatásokról.
Az elképzelésekben az is szerepel: Magyarországot alkalmassá teszi arra, hogy Délkelet- (és részben Kelet-) Európa számára regionális üzleti szolgáltatóközpontként működjön. Az is olvasható benne, hogy Budapest a régió központja lehet, de erre törekszik Prága, Pozsony, sőt Bécs is. Budapest erőssége ugyan a központi fekvés, a koncentrált szellemi kapacitás és a jelentős mennyiségű, már befektetett külföldi tőke. Az elsőségért velünk éles küzdelemben álló országok miatt mégis ki kell dolgozni egy hoszszú távon is eredményes versenystratégiát – fejtette ki a Professzorok Batthyány Körének álláspontját a testület elnöke.
Pálinkás József fizikus 1952-ben született Galvácson. Nős, három gyermek édesapja. 1977-ben végzett a József Attila Tudományegyetemen, 1977–79 között az MTA Atommagkutató Intézet ösztöndíjasa, majd tudományos munkatársa. 1994-ben a KLTE TTK egyetemi tanára. 1983–85 között Texasban, majd 1988–89-ben Stockholmban vendégkutatóként tevékenykedik. 1986-ban Akadémiai díjat kap. 1989-ben a fizikai tudományok doktora lett. 1995-től az MTA levelező tagja. 1997-ben Széchenyi professzori ösztöndíjat kap. Az MTA fizikai bizottságának tagja. Több mint 90 tudományos közlemény szerzője. Az Orbán-kormány oktatási minisztere.
Magyar Honvédség
Zseniális fotókon örökítették meg, ahogy kiszabadították a robbanóeszközt a fából a Mátrában
