Munkaadói kirohanás a jegybankelnök ellen

A jegybankelnök lemondását követelte több szervezet nevében tegnap Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnöke. Az ok: a túl erős forint nehéz helyzetbe hozza az exportőröket. Az MNB közleményben tudatta: a jegybank nem mond le függetlenségéről, és az inflációs célokat sem áldozza fel.

Mondjon le posztjáról Járai Zsigmond jegybankelnök – követelte tegnap a munkaadói oldal öt szervezetének nevében Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke. Széles indoklásában aláhúzta: az elmúlt egy évben a forint erősödése, amelynek mértéke elérte a 15 százalékot, rendkívüli mértékben sújtotta az exportáló vállalatokat. Miközben ezen vállalkozások hat százalék körüli nyereséget tudnak realizálni, a 15 százalékot nem tudták kigazdálkodni. A multik elvándorlásának ez az egyik oka. A gyáriparosok elnöke szerint az a kérdés, hogy mi a fontosabb: javuljon a termelővállalatok versenyképessége, munkahelyek maradjanak meg, vagy a szigorú inflációellenes monetáris politika elképzelései érvényesüljenek. Széles Gábor véleménye szerint rövid időn belül a forint árfolyamsávját öt-tíz százalékkal kellene gyengíteni, s az öt-hat százalékos infláció így is elérhető lenne. Széles Gábor a minimálbér kompenzációjával kapcsolatban megjegyezte: ez évben 150 ezer munkahely került volna veszélybe, ha nem kaptak volna állami segítséget a nehéz helyzetbe került vállalatok. Az idei évben 15 milliárd forint volt a kompenzációs keretben, míg a jövő évi költségvetésben egyetlen forint sem szerepel az alapban. Az elnök szerint legkevesebb tízmilliárd forintra lenne szükség.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége elnöke szükségesnek tartja a járulékok csökkentését, az áfa-kulcsok európai uniós szintre történő mérséklését és a társasági adó csökkentését. Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetsége alelnöke rámutatott: a Nemzeti fejlesztési terv és az Okos Magyarország programok csupán a külföldi tőke vonzását akarják növelni, miközben a teljes hazai gazdasággal is foglalkozni kellene. A Magyar Nemzeti Bank és annak elnöke az egész ország, minden állampolgár érdekében az érvényes törvények és a mindenkori kormánnyal való együttes célkitűzések alapján tevékenykedik a pénzromlás megállításáért – áll abban a közleményben, amellyel a jegybank reagált az elnököt ért támadásra. Az MNB érzékeli, hogy egyes csoportoknak rövid távú érdeke lehet az infláció növelése. Ezt azonban nem engedheti meg, azért független a jegybank, és – mint minden modern európai országban – törvényben rögzített elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása – írja a közlemény.
Lapunknak adott nyilatkozatában Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója rámutatott: máshol is előfordult már, hogy konfliktus támadt a jegybank és a gazdasági szereplők között az árfolyam alakulása miatt. Nálunk az alapvető kérdés a versenyképesség, amelynek valóban nem használ a magas forintárfolyam: a vita arról zajlik, hogy az élénkítés érdekében engedni lehet-e valamivel magasabb inflációt – vélekedett Belyó Pál.