Egyenrangú partnerként

A kormány beszállítói programjának célkitűzései szerint három-négy éven belül meg kell duplázni a Magyarországon megtelepedett nemzetközi nagyvállalatoknak dolgozó cégek beszállítási részarányát, amely jelenleg 15-20 százalék.

Jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben az ipar szerkezete és termelési struktúrája. A nagyvállalatok – főleg a multinacionális világcégek – a részegységek és alkatrészek előállítását, a kiegészítő tevékenységeket egyre nagyobb mértékben külső, elsősorban kis- és közepes méretű vállalkozásoknak adják át. Eközben saját tevékenységüket többnyire a végtermék összeszerelésére koncentrálják. A vevők és beszállítók között egyfajta vertikális együttműködés alakul ki: ez olykor akár többszintű beszállítói piramist is létrehozhat, amelynek csúcsán a készterméket előállító nagy nemzetközi vállalatok állnak. A piramis alsóbb szintjein pedig a kis- és közepes beszállítócégek helyezkednek el.
A technológia és az információs hálózatok fejlődése, a globalizáció elterjedése megnyitotta a nemzetközi piacokat is. Ennek egyik előnye, hogy a hazai beszállítók könynyebben kijuthatnak a multinacionális cégek beszállítóiként a világpiacra is. Más szemmel nézve viszont komoly hátrány, hogy a hazai beszállításokért már itthon is meg kell küzdeni a külföldről bejövő, gyakran tőkeerősebb és nagyobb gyakorlattal, elismertséggel rendelkező vetélytársakkal. A beszállítói tevékenységben hatalmas üzleti lehetőségek vannak, ám azt is látni kell: ez fejlett termelési kultúrát, korszerű gyártástechnológiát kíván. Mindezek megléte viszont megbízható, hosszú távra tervezhető hazai és nemzetközi piacot jelent, vagyis magas színvonalú háttéripar jöhet létre az adott országban.
A beszállítói tevékenység leginkább a feldolgozóiparban hódít manapság, ezen belül is az autóipari és az elektronikai ágazatban terjedt el leginkább. Ennek részeként megfigyelhető, hogy a multinacionális cégek egyre inkább bevonják a közös tevékenységbe a kutatás-fejlesztést, az innovációt is – sőt, az egyre élesebb nemzetközi verseny miatt a beszállítói cégek fennmaradása immár nagyrészt ennek alkalmazásától függ. A nemzetközi nagyvállalatok ugyanis rájöttek arra: egy-egy új termék kifejlesztését sokal rövidebb idő alatt és gazdaságosabban tudják elvégezni, ha a nekik beszállító vállalkozásokat is bevonják a fejlesztésekbe.
Az utóbbi évek tendenciái alapján látható, hogy a külföldi befektetők körében a kelet-közép-európai országok közül Magyarország volt a legkedveltebb. A meghatározó multinacionális vállalatok szinte mindegyikének van gyártó- vagy összeszerelő üzeme hazánkban. Ennek részeként megjelentek a legkorszerűbb technológiák, így ma már az itt megtelepedett nagyvállalatok magyarországi beszállítási részaránya 15-20 százalék. A beszállítói tevékenység fejlődésének köszönhetően megváltozott az a kezdeti tendencia, amely főleg a bérmunkát részesítette előnyben. A kormányzati közreműködésnek köszönhetően többek között az ipari parkok fejlesztése, vagy a kis- és közepes vállalatok Széchenyi-tervben történt támogatása jelentős fejlődést eredményezett.
Az európai uniós tapasztalatok alapján a vevői-beszállítói kapcsolatok számottevően megváltoztak, hiszen egyfajta kölcsönös függőség alakult ki az egyre nagyobb mértékű együttműködés következtében. Közelgő uniós csatlakozásunk megerősíti az együttműködés továbbfejlesztését, hiszen alapvető érdekünk, hogy a nemzetközi elvárásoknak megfelelően a magyarországi vállalkozások egyenrangú partnerei legyenek az EU hasonló méretű és fejlettségű cégeinek. Az elkészült beszállítói program cékitűzései szerint a jelenlegi 15-20 százalékos magyar beszállítói arányt három-négy éven belül 30-40 százalékra kell emelni.