Magyar szakértők uniós lehetőségei

Hazánk EU-csatlakozásával a magyar állampolgárok és szakértők előtt is megnyílnak az uniós intézmények kapui. Ahhoz azonban, hogy valaki a jövőben Strasbourgban vagy Brüsszelben dolgozhasson, szinte alapkövetelmény a kiváló nyelvtudás, az egyetemi diploma, valamint hogy sikeresen helytálljon a felvételi vizsgán.

Az első körön – vagy ahogy uniós berkekben nevezik, a bevezető fázison – már túl van az Európai Bizottság, január 10-én ugyanis lezárult az a pályázat, amelyet az ideiglenes státusú helyekre írt ki a testület. Mint Györkös Péter, a Külügyminisztérium EU-koordinációs főosztályának vezetője lapunknak elmondta: a bizottság, amely az EU legnagyobb létszámú intézménye is egyben, 2008-ig körülbelül 3800 új státust kíván létrehozni. Az ideiglenes – egy-, legfeljebb kétéves időtartamú – posztokra már a tagjelölt országok állampolgárai is jelentkezhettek, s akik alkalmasnak bizonyultak, azok az elkövetkezendő hetekben számíthatnak egy brüsszeli meghallgatásra is. A végső szót egyébként az egyes szak-főigazgatóságok mondják ki.
Ahhoz, hogy a jövőben valaki egy uniós intézménynél kamatoztassa tudását, nem feltétel, hogy a kormányzati apparátusból kerüljön ki. Noha a közigazgatási tapasztalat nyilvánvalóan előnyt jelenthet, tulajdonképpen bárki jelentkezhet. Az EU központi intézményei minden esetben pontosan rögzítik, hogy mit várnak el a pályázótól. Mint Györkös Péter elmondta, az A kategória (tehát a szakértők, a szakdiplomaták) esetében alapvető követelmény az egyetemi diploma, valamint hogy a pályázó jól beszéljen angolul és franciául vagy németül.
– Az állandó státusú pályázatokat illetően az EU-nak még nincs végleges elképzelése – közölte Györkös Péter, hozzátéve, hogy ez a fél év folyamán várható. Addig is fel kell készülni arra, hogy a jövőben a magyar közigazgatásból is nagyobb számban (100-200 fős nagyságrendben) pályázhatnak sikerrel az uniós állásokra, ezeket a szakértőket pedig pótolni kell. Az új tagoknak tehát kettős kihívással kell majd szembenézniük: egyidejűleg élniük kell (és lehet) a brüszszeli lehetőségekkel úgy, hogy közben a hazai államigazgatási feladatokat is maradéktalanul elvégezzék – ehhez pedig a nemzeti közigazgatásnak kellő számú szakértővel kell bírnia.
***
Lengyel pró és kontra. A CBOS lengyel közvélemény-kutató intézet legújabb felmérésében arra kereste a választ, miért mondanának igent az Európai Unióra az integráció hívei, illetve miért mondanának nemet annak ellenfelei a júniusban esedékes népszavazáson. A három legfontosabb ok, amelyre az EU-csatlakozás támogatói hivatkoznak: csökkenni fog a munkanélküliség, több lesz a munkalehetőség, a jövő nemzedékek előtt jobb távlatok nyílnak, és felgyorsul a gazdasági fejlődés. A nemmel szavazók érvei: az idegen tőke felvásárolja Lengyelországot, az integráció kedvezőtlen hatással jár a lengyel mezőgazdaságra, a Varsót érintő döntéseket Brüsszelben fogják meghozni; a lengyel gazdaság túl gyenge ahhoz, hogy felvegye a versenyt az uniós vetélytársakkal, a csatlakozási tárgyalásokon a tárgyalók kedvezőtlen belépési feltételeket alkudtak ki. (MTI)