Mától életbe lép a nizzai szerződés

Ma lép életbe a nizzai szerződés, amely az EU-bővítés legfontosabb intézményi feltételeit rögzíti annak érdekében, hogy megfelelő átalakításokkal alkalmassá tegye az uniót akár tizenkét új tag befogadására is.

A 2000 decemberében, Nizzában nagy nehézségek árán kialkudott szerződésben – amelyre az írek csak egy megismételt népszavazáson mondtak igent – külön rendelkezések vonatkoznak az Európai Bizottság létszámára és összetételére, a miniszteri tanácsban alkalmazott szavazati súlyok újraosztására, az európai parlamenti helyek elosztására, valamint a minősített többséggel eldöntendő kérdések körének kibővítésére.
A dokumentum alapján a csatlakozási szerződésben konkretizálandó változtatások szerint az Európai Bizottságban 2004. november 1-jétől minden tagország egy biztossal képviseltetheti magát, vagyis a jelenleg húszfős testület létszáma 25-re nő. Ugyancsak ekkortól lesz érvényes a miniszteri tanácsban alkalmazott szavazati súlyok új elosztása, illetve a szavazás új rendje, amelyet szintén a csatlakozási szerződésben kell majd pontosítani. A minősített többséget igénylő döntések elfogadásához a tagállamok egyszerű többségére is szükség lesz. Az Európai Parlament esetében a szerződés a következő választásoktól 732-re emeli a képviselői helyek lehetséges maximális számát, ebből Magyarországnak 24 hely jut. Az uniós döntéshozatali folyamatban a minősített többséggel eldöntendő kérdések körének kibővítése lesz a szerződéssel bevezetett legnagyobb jelentőségű változás. A szerződés ezenkívül pontosabban szabályozza például az úgynevezett megerősített együttműködés mechanizmusát is, amelynek keretében a tagországok egy része szorosabb integrációt valósíthat meg, vagy bizonyos területeken gyorsabban haladhat előre, mint a többiek.
Stumpf István, az előző kormány kancelláriaminisztere egy tegnapi budapesti konferencián rámutatott, hogy a régióban már nem Magyarországon, hanem Lengyelországban a legmagasabb az uniós csatlakozás támogatottsága. A Századvég politikai iskola vezetője elmondta, hogy Magyarországon még soha nem volt ilyen alacsony (71 százalék) a támogatottság aránya. Hangsúlyozta, hogy a csatlakozó országok kormányainak feladata egyebek között az, hogy a belépés esetleges veszteseinek számát minimalizálják. Mart Laar, Észtország volt miniszterelnöke kiemelte: országában nemzeti sajátosság a szkepticizmus, így nem meglepő, hogy az észtek közül sokan ellenzik a csatlakozást. Janusz Onyszkiewicz, Lengyelország volt nemzetvédelmi minisztere elképzelhetőnek tartja, hogy országában alacsony lesz a részvétel a választásokon.

Nem lesz osztrák vétó? Thomas Klestil osztrák államfő kizártnak tartja, hogy Ausztria vétót emeljen az EU bővítése ellen, s Benita Ferrero-Waldner külügyminiszter a diplomácia valamivel bonyolultabb nyelvén ugyanezt tudatta az unió görög, soros elnökségével – noha Wolfgang Schüssel kancellár a koppenhágai csúcson még azzal fenyegetőzött: nem írja alá a csatlakozási szerződést, amennyiben nem sikerül kielégítő megoldást találni Ausztria tranzitproblémájára. Mindezek ellenére szakértők úgy vélik: a kancellár a bővítés elkötelezett híve, s így nem valószínű, hogy megakadályozná annak végrehajtását. (MTI)