Megpezsdül a hitelkártyák piaca

Pár hónap múlva a három legnagyobb hazai lakossági bank is beszállhat a „hitelkártyázók” versenyébe. Kérdés, hogy lejjebb viheti-e a kölcsönfajta magas terheit, ha az OTP, a K&H és a Postabank is elárasztja majd plasztikjaival a piacot. A pénzintézetek a jelentős kockázatokkal indokolják a költségmentes periódus után számított, égig érő kamatokat, de egyelőre szép nyereséget is besöpörnek az ügyleteken.

Hőskorát éli még a magyar hitelkártyapiac: a hazai bankkártyák döntő része még betéti funkciójú, s alig félmillió olyan plasztik akad, ami e típushoz tartozik. Jó hír viszont, hogy hamarosan több bank rukkol elő e szolgáltatással. Olyan hitelplasztikot kínálnak majd, amely banki betétszámla nélkül, pusztán az ügyfél jövedelmének fedezetével nyújt kamatmentes kölcsönkeretet (ráadásul az úgynevezett terheléses kártyákkal szemben ezeknél nem kell hó végén visszafizetni a teljes kölcsönkeretet, csak egy részét). Mint körkérdésünkből kiderült: az OTP Bank várhatóan a második fél évben, a HVB Hungary, a Budapest Bank (BB), illetve a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) pedig „valamikor az idén” rukkolhat elő ilyen lakossági kártyával, sőt fontolgatja a 2003. évi startot a Postabank is.
A magyar piac megérett a bevezetésre: a minimálbér és a közszolgálati szféra korábbi emeléseivel nőttek a lakossági jövedelmek, az emberek jobban mernek eladósodni, de ez egyelőre nem növeli a bankok kockázatait. A következő pár évben így ugrásszerűen nő majd a hitelkártyák száma – magyarázta döntésüket Nemcsics Róbert, a K&H kártyaüzletágának vezetője. E bank újítása, hogy úgynevezett egyéni felelősségű vállalati kártyát készít elő: ezt az adott ügyfélcég alkalmazottai egyszerre vállalati és magánköltéseikre is használhatják.
Az OTP Bank hosszú idő óta lakossági folyószámlakölcsöneivel és kártyáival vette fel a versenyt a hitelplasztikokkal: C-hitelük kártyájának kamata például olcsóbb is a rivális bankokéhoz képest, csakhogy azokkal szemben nem garantálnak kamatmentes hitelperiódust. Hargitai Terézia főosztályvezető szerint széles lakossági rétegek számára elérhető plasztikkal indulnak, s egy-két éven belül jelentős ügyfélkört remélnek.
Úgy tűnik, a már e plasztikfajtát kínáló társaságok – CIB, a jelenleg piacvezetőként bő százezer ügyfelet magáénak tudó Citibank, Inter-Európa (IEB), Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) – is megpróbálják korszerűsíteni szolgáltatásaikat. Internetes tranzakciókhoz például már szinte mindegyik kártya felhasználható (csak be kell gépelni a monitorra annak adatait), sőt a CIB már az on-line kártyarendelést is megoldotta. Több társaság kis összegű utasbiztosítást, telebankári szolgáltatást is „mellékel” a műanyag lapocskához.
Az MKB – tudtuk meg Ványi Éva igazgatótól – heteken belül elindítja a tranzakcióról mobiltelefonra értesítést küldő sms-szolgáltatását (erre jó pár riválisnál már ma is van lehetőség). Az IEB-nél egy hónapon belül korlátlanná teszik a felvehető hitel összegét. Az eddig csak a Raiffeisen Banknál alkalmazott megoldás azonban az IEB-nél csak úgy lehetséges, ha az ügyfél mégis egyfajta betétet – úgynevezett óvadékot – zároltat a banknál. A kölcsönvolumen azután ennek kilencven százalékára rúghat – mondta el Hajdú Éva, az IEB osztályvezetője.
Az óvadék elhelyezését más bankok is felkínálják, mivel így az ügyfélnek kisebb havi jövedelmet kell igazolnia. Egyes szakértők szerint viszont így valójában mégis betéti kártyává alakul át a konstrukció, hiszen előzetes pénzfedezet áll rendelkezésre. Óvadék nélkül viszont – mint a közepes kategóriájú hitelkártyákat bemutató táblázatunkból kiderül – egyes pénzintézeteknél a minimálbér kétszeresének megfelelő nettó jövedelmet kell felmutatni (luxusplasztikoknál viszont 150-200 ezer forint az alsó jövedelemküszöb). A pénzintézetek többsége egyébként pár százezres, de legfeljebb 1,5 millió forintnyi hitelösszeget garantál.
A megfelelő kártya kiválasztását nem igazán könnyíti meg, hogy szinte mindegyik, már a piacon lévő pénzintézet öt-hatezer forintos éves díjat kér a plasztikért. Az egyéb költségeknél viszont lehet spórolni: készpénzfelvét esetén például több bank csak pár száz forintot vagy (külföldön) némi fix devizaösszeget kér, mások viszont súlyos százalékokat vonnak le a felvett pénzből. Ami a kamatmentes periódust illeti, ez mindenütt 40-45 napot tesz ki, és megegyeznek a konstrukciók abban is, hogy ezen időszak végeztével az ügyfélnek a felvett hitel öt-tíz százalékát kell lerónia az adott banknak. Ráadásul mindenütt egyformán magas – jelenleg átlagosan 38 százalék körüli – azoknak a minden költséget öszszegző hiteldíja, akik ezt követően is maguknál kívánják tartani a kölcsön egy részét.
A magas kamatot a bankok épp a betétfedezet hiánya miatti jelentős kockázatukkal magyarázzák. Mindez viszont jelentős hasznot is hozhat számukra. Mint az egyik társaságnál elmondták, frissen szerződött ügyfeleik jelentős része kezdetben a bő egy hónapon belül pontosan törleszt, ám idővel egyre „lazábban” kezeli a visszafizetési időszakot. Az e lakossági szokásra építő pénzintézetek így akár csak ezer fős ügyfélkör megléte esetén is szép nyereséggel művelhetik ezt az üzletágat.