Ismét Szlobodan Milosevicset választották meg a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) elnökévé, ám nem világos, hogy a scheveningeni fogdában ülő hágai vádlott marad-e a párt élén. Azt a pártfunkcionáriust ugyanis, akit ő maga jelölt ki, hogy helyettesítse távollétében, a kongresszus kifütyülte, leárulózta. Bogoljub Bjelica csak ebben a nagy hangzavarban tudta felolvasni Milosevics levelét. Ez a levél pedig kemény bírálatokat tartalmazott a pártvezetőség ellen, s elrendeli Ivica Dacsics és Milomir Minics menesztését, éppen azokét, akiket a kongresszus később beválasztott a legszűkebb vezetőségbe. Bjelica és hívei az incidenst követően tüntetőleg elhagyták a kongresszust. A szocialisták megújítják pártjukat, modernizálásról, reformokról beszéltek, s eldöntötték, tömörítik soraikat is. Közben a párt egy másik volt jeles tagja – Milan Milutinovics volt szerbiai elnök – Hágába készül. A bejelentések szerint még ma repülőre száll.
Hetek alatt megalakul a Jugoszlávia helyébe lépő Szerbia-Montenegró, amelynek első elnöke a montenegrói Szvetozar Marovics lesz. A két kormányfő, Zoran Djindjics és Milo Djukanovics megállapodott a tisztségek elosztásában, ám kevés politikus van, aki nagy jövőt jósol ennek az új államszövetségnek.
A térségben – nem csak Szerbiában – ismét fellángolt a vita a koszovói kérdésről. Djindjics ismét követelte a tartomány státusának végleges meghatározását, amíg nem késő. A washingtoni válasz Richard Boucher külügyi szóvivő megfogalmazásában: korai még a felvetés. Belgrád a határok sérthetetlenségét, Pristina az etnikai elvet védelmezi.
Ősi piramisok Lengyelországban: A neolitikus sírhalmok rejtélye
