Még úgy tűnt a hét elején, hogy a balközép kabinet pártjai – a Cseh Szociáldemokrata Párt, a KDU–Csehszlovák Néppárt, valamint a Szabadság Unió– DEU – konszenzusra jutottak három, „pártok fölött álló” elnökjelölt személyében. A számításba jövő személyiségek – Ivan Wilhelm, a Károly Egyetem rektora, Helena Illenerova, a Cseh Tudományos Akadémia elnöke és Pavel Klener onkológus – a kedd délelőtti konzultációkon már elfogadhatónak tűntek a kormánypártok számára, ám néhány óra elteltével már nyoma sem volt az egyetértésnek. A váratlan fordulatot a szociáldemokrata parlamenti frakció okozta, amely a jelöltekre vonatkozó próbaszavazáson elsöprő többséggel kifejezésre juttatta: az államfői posztért folyó versenybe Pavel Rychetsky miniszterelnök-helyettes személyében szociáldemokrata jelöltet állít. Ezek után az államfő-jelöltségi felkérést a tudósok azonnal visszautasították.
A szociáldemokraták pálfordulása nyomán a kisebb koalíciós pártok is változtattak eddigi álláspontjukon. Vezetőik szerint ezek után az egyetlen járható út a közvetlen államfőválasztás, számukra elfogadhatatlan lenne bármilyen politikai párthoz szorosan kapcsolódó jelölt. Rychetsky azt nyilatkozta, hogy a koalíciós partnerek támogatása nélkül nem vállalja a parlamenti megmérettetést. Szerinte egy esetleges harmadik államfő-választási forduló kudarca mérhetetlen szégyent jelentene az oszágra. Vladimir Spidla kormányfő, szociáldemokrata pártelnök is úgy vélekedik, ha rövid időn belül a harmadik választási forduló megtartását illetően nem születne megoldás, akkor mérlegelni kell a közvetlen elnökválasztást. A kisebb koalíciós pártok soraiból többen felhívták a figyelmet arra, ha a közvetlen államfő-választási tárgyalások is zátonyra futnának, akár kormányválság is bekövetkezhet.
Amíg a Polgári Demokrata Párt azt szorgalmazza, hogy a lakosság az államfő személyéről a júniusi EU-csatlakozási referendummal egyidejűleg döntsön, a kormánykoalíció pártjai arra hivatkozva, hogy az elnökválasztási kampány kedvezőtlen hatással lenne a csatlakozási népszavazásra, inkább ősszel tartanák a közvetlen államfőválasztást.
Ha a parlament harmadszorra is képtelen lenne államfőt választani, és közvetlen államfőválasztás következne, akkor a köztársasági elnöki tisztséget megpályázná Karel Gott, az évtizedek óta legnépszerűbb énekes is.
Közvélemény-kutatók szerint átlagos választási kampány után Gott a szavazatoknak akár a tíz százalékát is megkaphatná. A legfrissebb felmérések szerint a közvetlen államfőválasztást a lakosságnak mintegy 80 százaléka támogatja, s ez a támogatottság az esetleges sikertelen parlamenti kísérletek következtében megnövekszik.
Aranylabdások eshetnek a rákbetegségét többször is legyőző kapus áldozatául
