A kutatási tevékenységet folytató innovatív gyógyszergyártók értékben a hazai gyógyszerforgalom kétharmadát adják, érdekvédelmi szervezetük, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete most egy évtizede hiányolt szabályozórendszer létrehozását sürgeti. Székely Krisztina elnök elmondta: az európai uniós csatlakozáshoz kapcsolódóan a belépés napjáig kötelező lenne megalkotni egy szabályozórendszert, amelynek jelenleg még minden fontos eleme hiányzik az ártárgyalások hazai gyakorlatából. – Az ártámogatások kialakítását évente megismétlődő káosz jellemzi. A tárgyalások feltételei nem tisztázottak előre, örökké késésben vannak, sokszor éjszakába nyúlók, az utolsó napokban kerül sor az árlista összeállítására, amelyben még így is számos hiba marad. Ráadásul előfordul, hogy a gyártók csak a közlönyből tudják meg, hogy a készítményük kapott-e támogatást, vagy sem.
– Olyan rendszert kellene létrehozni, amely az árképzésnek és az ártámogatási döntéseknek a feltételeit előre tisztázza, és fellebbezési lehetőséget is ad – jelentette ki Székely Krisztina. Ez utóbbira azért van szükség, mert jelenleg államigazgatási eljárás keretében hirdetik ki a gyógyszerárakat, s fellebbezni csak az Alkotmánybíróságnál lehet, amelynek a döntései akár hosszú éveket vehetnek igénybe. Az innovatív gyógyszergyártók elképzelése szerint szerencsésebb lenne, ha a lakosság egészségügyi állapotát ismerő, az árképzési és támogatási döntések hátterével tisztában levő szakemberekből álló független testülethez lehetne fellebbeznie a gyógyszergyártóknak.
– A Mikola István egészségügyi minisztersége alatt elfogadott hároméves megállapodás bár nem terjedt ki mindenre, jó kísérlet volt arra, hogy valamiféle előre lefektetett, átlátható szabályozók legyenek az ártámogatási rendszerben, de a megállapodást az új kormányzati vezetés nem tartotta be – szögezte le Székely Krisztina. Hozzátette: ez bizonytalanságot okoz a lakosság körében is, mert egyes betegcsoportoknak fogalmuk sincs arról, hogy mikortól lesz új hatóanyagot tartalmazó gyógyszerük és azokhoz milyen támogatással juthatnak majd hozzá. Ez fordult elő az Alzheimer-kóros betegek gyógyszereivel is. Szeptemberben az egészségbiztosító bejelentette, hogy januártól 100 százalékos támogatást kapnak ezek a gyógyszerek, majd ezt visszavonta, de a gyártókkal aláíratott egy ár-volumen megállapodást december végén. A februári közlönyből viszont az derült ki, hogy a gyógyszerek semmiféle támogatást nem kaptak – nyilatkozta a gyógyszergyártók egyesületének vezetője. Az új terápiás lehetőségeket nyújtó gyógyszerek bevezetését idén sem látják biztosítottnak, hiszen az évek óta benyújtott készítményeknek csak kis része kapott támogatást. Nem kaptak támogatást a szájon át szedhető diabéteszes készítmények, továbbá az allergiára, a reumára és a gyermekasztmára szedhető bizonyos új gyógyszerek sem. Nem kapták meg az orvosszakma által igényelt magasabb támogatást a megelőzésben fontos szerepet játszó szív- és érrendszeri gyógyszerek.
Nem tudni, milyen gyógyszerekre vonatkozik az a kormányzati ígéret, miszerint a szív- és érrendszeri gyógyszerek egy része ingyenes lesz a lakosság részére. Ha csak az lesz ingyenes, amely most is igen alacsony áron kapható, és az orvosszakértők által kevésbé korszerűnek tartott, akkor lehet, hogy visszalépünk a gyógyítási gyakorlatban – jelentette ki a szakember. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének állásfoglalása szerint rendkívül sajnálatos, hogy az egymást követő kormányzatok nem a támogatott gyógyszerkör felülvizsgálatával, a korszerűtlen szerek törlésével igyekeznek az egyre növekvő kiadásokat visszafogni, hanem mindig az új gyógyszerek támogatására vonatkozó döntéseket halasztják el. Évekkel kitolják ezzel olyan új terápiás lehetőséget nyújtó készítmények elérhetőségét, amelyek a betegek életét könnyebbé tehetnék és javíthatnák életminőségüket. – Az új, transzparens szabályozórendszer kialakítása mindenképpen javíthatná az áldatlan helyzetet – szögezte le Székely Krisztina.
Többé nem tűri a migráció nyomását Athén
