Az ipari termelés volumene a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index alapján, idén februárban az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal csökkent, a tavaly februárihoz viszonyítva pedig – a munkanaptényezővel korrigálva – 1,6 százalékkal nőtt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a kiigazítatlan számok alapján a termelés a tavaly februári szintet 1,6 százalékkal haladta meg. Tavaly februárban 0,2 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, januárhoz képest pedig 4,6 százalékkal nőtt. Idén az első két hónapban a termelés 3 százalékkal nőtt a tavalyi bázishoz képest. Az ipari export január–februárban 4,5 százalékkal nőtt, a kivitel 55 százalékát adó ipari vámszabad területeken működő szervezeteknél ennél nagyobb mértékű, 15,1 százalékos emelkedést regisztráltak. Ebben az időszakban a belföldi értékesítés 0,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában.
A villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás teljesítménye jelentősen, 20,7 százalékkal nőtt. Mérsékelten, 4 százalékkal bővült a vegyianyag- és -termék-gyártás, köszönhetően a műanyag alapanyag-, illetve a gyógyszergyártás átlagon felüli teljesítményének. A jelentés szerint a feldolgozóipari ágazatok összes új megrendelései februárban 11,9 százalékkal nőttek. Az új belföldi megrendelések 4,3 százalékkal, az új exportrendelések pedig 13,9 százalékkal emelkedtek a tavaly februárihoz képest. Az egy főre jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az év első két hónapjában – 3,3 százalékos létszámcsökkenés mellett – 6,8 százalékkal volt magasabb, mint 2002 azonos időszakában.
Szabó László, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tudományos tanácsadója szerint megfelel az előzetes várakozásoknak a KSH felmérése. Olyan változás történt a magyar iparban is, mely szerint nem a kapacitás növekedése jellemző, hanem inkább evolúciós fejlődés várható, ez viszont megegyezően a nyugat-európai országokkal 2-3, esetleg 4 százalékos ipari termelésbővülést eredményezhet. Az Ecostat az idei évre maximum ötszázalékos ipari termelésnövekedést prognosztizált, de ebben egyfajta konjuktúranövekedési várakozás is szerepel az év végére, bár leginkább a jövő év elejére várható a tényleges megélénkülés.
A magyar műanyagipar az elmúlt évben is gyorsabban fejlődött, mint a nemzetgazdaság egésze. A 2001 második félévi megtorpanást, melyet elsősorban az elektronikus készülékek és berendezések alkatrészei iránti igény csökkenése (és az összeszerelő cégek tömeges kitelepülése) okozott, tavaly újra gyorsuló növekedés követte. A műanyagok előállítása 250 milliárd forint, a műanyag termékek gyártása 350 milliárd forint értéket ért el. A műanyagipar összesített árbevétele 1998-hoz képest 70 százalékos növekedést mutatva 600 milliárd forintot tett ki – tudtuk meg Wappel Kálmántól, a Magyar Műanyagipari Szövetség szaktitkárától. Szerinte a műanyagok termelése 10 százalékkal nőtt, amely elsősorban a BorsodChem Rt. új TDI-gyára felfutásának köszönhető. Számottevően növekedett a Dunastyr Rt. polisztirol- és a TVK Rt. polipropilén- gyártása, és nőtt a BorsodChem PVC- és a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. polietiléngyártása is. Magyarországon 2002-ben összesen 1,136 millió tonna műanyagot gyártottak, ami az 1998-as szinthez képest 34 százalékos növekedést jelent. A műanyagok felhasználása az előző évhez képest 10, az utóbbi 5 évben 43 százalékkal nőtt. Tavaly összesen 776 ezer tonna műanyagot használtak fel az országban, ezen belül 580 ezer tonnát alkalmaztak a különféle termékek gyártásához. Az egy főre eső műanyagfelhasználásban hazánk fokozatosan közeledik a fejlett nyugat-európai országokhoz. Az egyes műanyagtípusok közül az elmúlt 5 évben a polipropilén, a polisztirol és a PET felhasználása nőtt a leggyorsabban, valamint tavaly jelentősen nőtt a PVC-felhasználás is, ami az építőiparban használt műanyag termékek (csövek, ablakok) iránti kereslet növekedését jelzi. A műanyagból készülő termékek közül az elmúlt öt évben a fröccsöntött termékek (elektromos, elektronikus és járműipari alkatrészek, csomagolóeszközök) és a fúvott termékek (palackok), valamint a lemezek, profilok és padlóburkolók gyártása nőtt a legnagyobb mértékben, de a legnagyobb mennyiséget (140 ezer tonna, 25 százalék) változatlanul a fóliák képviselik.
Wappel Kálmán szerint a műanyagipar teljesen nyitott, az export-import forgalom jelentős. A Magyarországon előállított termékek 72 százaléka exportra, döntően az EU tagállamaiba kerül. A felhasznált alapanyagok 60 százaléka importból származik, elsősorban az uniós tagországokból. Az export 360 ezer tonnával haladja meg az importot, átlagára viszont lényegesen alacsonyabb, így értékben a többlet csak 105 millió euró. A műanyag termékek exportja az elmúlt 2 évben 220 ezer tonna volt, és 5 év alatt 50 százalékkal nőtt, az import tavaly 250 ezer tonna volt, amely 1998 óta csaknem megduplázódott. Az export-import egyenleg értékben 480 millió euró hiányt mutat. A műanyagipar tehát folyamatosan fejlődik, növekedési üteme meszsze meghaladja a GDP növekedését, és jövőbeli kilátásai is jók. Magyarország potenciális piacai a kelet- és közép-európai országok, melyek műanyag-felhasználása középtávon évi négy-öt százalékkal nő. Hazánk műanyag alapanyagok tekintetében nettó exportőr, a késztermékek tekintetében – a műanyag-feldolgozó ipar jelentős fejlődése ellenére is – viszont nettó importőr. A fejlődés elsősorban a csomagolóeszközök, autóalkatrészek, csövek és profilok, valamint a fogyasztási cikkek területén lesz a legnagyobb mértékű.
origo.hu
Orbán Viktor rejtélyes poszttal jelentkezett
