Kristóf Attila, a Balaton és Csopak szerelmese könnyen talált barátokat és társakat szándéka megvalósításához, amikor kiötlötte, igényes és szívhez szóló ünneppel hódolnak a magyar tájnak és tradícióknak ezen az augusztusi hétvégén. Mádl Dalma asszony azonnal ráállt a kérésre, s háziasszonyi mivoltában a csopaki rizlinggel öntözött részeges csirke receptjével állt elő. Kristóf Attila kezdeményezéséhez lelkesedéssel társult két tősgyökeres csopaki férfiú, akik már korábban is bizonyították: másoknak is szeretnének nyújtani valami emlékezeteset szűkebb pátriájuk kincseiből.
Kovács Kálmán, a Szent Donát pince tulajdonosa és Dobó József, a Dobó vendéglő gazdája a helyszíneket adják, vendéglátó tanácsokkal látták el Kristóf Attilát, a legfőbb gasztronómiai szakember tisztére megnyerték Cey-Bert Róbertet, a Gasztronómiai Világszövetség elnökét, jeles gasztronómiai szakírót is. A meghívott alkalmi szakácsok örömmel fogadták a felkérést a balatoni hal- és borfesztiválra: Gyurkovics Tibor, Szvorák Katalin, Kondor Katalin, Sándor György, Egerszegi Krisztina, Kerényi Imre, Németh Kristóf, és természetesen Kristóf Attila ételalkotásainak másolatát ebben az időben még néhány csopaki vendéglő konyháján megrendelhetik maguknak a vendégek.
Elbontott malomból épített pince
A Szent Donát pince patinásnak tűnő épülete tavaly készült el. Igaz, Kovács Kálmán gyermekkori álmát váltotta valóra megalkotásával, s olyan alkotótársakat nyert meg magának, akik megértették álmait. A csopaki születésű vegyészmérnök, elkötelezett környezetvédő Kovács Kálmán nagyapjának 200 négyszögöl szőlőjét államosították, az unoka azonban fél- sornyival jussolt a kárpótlásból a megmaradt ültetvényből a rendszerváltozás után. Apránként vásárolt és telepített magának újólag birtokot, s törekedett az egy hektár összegyűjtésére, hogy a törvény szerint jogot szerezzen pinceépítésre. Először kisebbet képzelt, de környezetvédőként tudomására jutott, hogy Budapesten, a Soroksári úti Gizella-malom bontásra ítéltetett, s a százévesnél öregebb téglák, gerendák szemétre kerülnek. Cselekedett, megvásárolta az építőanyagokat, majd Szűcs Endre építésszel, aki a Balaton-felvidék építészeti hagyományainak avatott ismerője, s Heimann Ferenc építőmesterrel, főpallérral példásat alkottak. A Szent Donát pince szépséges újdonságában csupa ó alkotóelemből öszszeállt, s szikár-elegáns gerendabútoraival olyan, mintha legalább kétszáz éve ott állna a csopaki hegyoldalban.
Dobó József is tősgyökeres helybéli, Kovács Kálmánnal együtt gyerekeskedtek, a község közepén épült uradalmi tiszti lakban nőtt fel. Édesapja erdészként lakott benne családjával, s miután meg is vásárolták a szép falusi polgárházat, vendéglőt nyitottak benne a rendszerváltás után. Dobó József több évtizeden át dolgozott a vendéglátásban, tanult, kísérletezett, több mesterkurzust vezetett ő maga is, de a helyi gasztronómia hírnevét szándékozik öregbíteni gyermekeivel, teljes famíliájával a családi vállalkozásban. Azt vallja, a nemzeti gasztronómiában nincsenek trendek, az egyediség a fontos, s mottóját a kézzel írott Csáktornyai Zrínyi-féle szakácskönyvből minden recept fölé helyezi. A gondos étekíró így intette egykoron bölcsen a receptek felhasználóját: „És tégy úgy vele, hogy neked jó legyen!”
Mádl Dalma asszony örömmel és izgalommal fogadta Kristóf Attila felkérését – mondta el lapunknak –, mert a Balatonnak, s különösen a Balaton-felvidéknek a szerelmese. Reméli, hozzájárul ahhoz, hogy az új kezdeményezés folytatódjon, amely több mint gasztronómiai esemény, noha az sem lenne kevés a balatoni étek- és borkultúra előtti tisztelgésben. Várakozással megy Csopakra, s abban is bízik, hogy mások is épp olyan megtiszteltetésnek veszik majd a felkérést a főzésre az elkövetkezendő esztendőkben, miként ő vette a hagyományteremtő első évben. A Balaton nemzeti kincs, s érte tenni mindenkinek öröm – szögezte le Dalma asszony.
Részeges csirke és pontypaprikás
Bécsben is jegyezték még néhány évtizede a balatoni, pontosabban a csopaki borokat, erősíti meg Cey-Bert Róbert gasztronómus, aki sajnálattal konstatálja, hogy a múlthoz képest veszítettek régi fényükből a jó nedűk. A balatoni hal- és borfesztivál nem titkolt célja e megkopott presztízs visszaszerzése, de nem csak a borkultúrának hódolnak a két nap alatt. Milyen kár, mondja Cey-Bert Róbert, hogy miközben sok jó hal terem a Balatonban, tengeri halakat árusítanak a parti vendéglőkben, sütödékben. A balatoni fogas és keszeg mellé kitűnően illik a balatoni bor, a fehérborok amúgy harmonizálnak a fehér hússal. A sokarcú balatoni borvidékhez hozzátartozik a somogyi, löszös-agyagos bortermő táj is, ott is kiváló és könnyű borokat nevel a pannon tájra sütő nap. Azt meg kiváltképpen szorgalmazná, hogy a történelmi időkből ismert 180-200 féle (!) halételt, amelyek a régi magyar szakácskönyvekben föllelhetők még, újfent felfedeznék. A halat nem csupán kirántani és olajban sütni lehet! – emlékeztetett a szakértő.
A gasztronómus ceremóniamester Cey-Bert Róbert munkáját négy kiváló borász, Szeremley Huba, Figula Mihály, Jásdi István és Heimann Zoltán segíti majd, ők kínálják kellő szakértelemmel és invencióval a bort. Linczmayer Tamás csopaki borász a helyi pincészetek borairól referál minden olyan érdeklődőnek, aki a kevésbé neves és ismert kisebb szőlősgazdák fajtáira vágyik inkább.
A hírességek által főzött és feltálalt étkek persze csak kóstolónak számítanak, de a receptek olvashatók majd a fesztivál helyszínein. Mádl Dalma asszony részeges csirkét készít, Kondor Katalin rádióelnök pontypaprikással rukkol elő. Szvorák Katalin népdalénekes tejfölös savanyú bablevessel lepi meg a kosztosokat, Kristóf Attila fogassüllőt varázsol mozlim mártásban, Natasa-módra. Az ínyenc szakács hírében álló publicista, Kristóf Attila is csopaki rizlinggel bolondítja meg a fogast, ahogyan Dalma asszony is ezzel öntözi meg a jércét.
Szvorák Kati azt mondta, ha nem sikerülne oly kiválóra a leves, akkor vigasztalásul dalol a vendégeknek egyet-kettőt. Hegy- és vízimádó lévén nagyon szereti a Balaton-felvidéket, imád túrázni, jókat enni, finom borokat kóstolni, s ha ehhez a hagyományokat tisztelő, kedves társaság is adott, akkor minden remény megvan a jó hangulatra. Dalaival már annyi embert „megtérített”, mondja az énekes, s bízik benne, most sem lesz másként.
Talányos helyi specialitásnak ígérkezik Gyurkovics Tibor mákos gubája, ami a balatoni előnevet viseli. Hogy mi ebben a balatoni? Gyurkovics nem árulja el a rejtélyt, helyette balatoni emlékeit idézi. Magyar táj, magyar ecsettel, sóhajt, s a háborús évekbe tekint viszsza. Zamárdiba menekült a család a bombázások elől, s az éhes Budapesthez képest ők még mákos gubát is ehettek. Volt mák, a zamárdi pék még sütött kiflit, s tejet is fejtek a környékben több helyütt. Az anyai nagyapának a főváros VIII. kerületi Óriás utcájában tejüzeme volt, s reggel fél ötkor már a pesti kávéházak asztalán ott fehérlett a fölös tej, amit a nagypapa a város környéki milimáriktól begyűjtött. Aztán íróként is visszatérő vendége volt a Balatonnak Gyurkovics, az almádi faházikó, a Rikiki-ház könyvben örökíttetett meg. S a balatonfüredi Farkas Edit szalonja, ahol Illyés, Németh László, Nagy László, Gyurkovics, Simon István és a többi irodalmár, költő, író futott össze. Ez is mind-mind a Balaton.
Fergetegesek és klasszikusok
Augusztus 9-én, amikor a csopaki katolikus és református templomban délben megszólalnak a harangok, a tihanyi perjel, Korzensky Richárd a Szent Donát pince erkélyéről asztali áldást mond a balatoni hal- és borfesztivál nyitányaként. Az ünnepinek szánt eseményt Mádl Ferenc köztársasági elnök üdvözli elsőként, a Csopaknak és a Balatonnak szóló tisztelettel. Kristóf Attila a Magyar Nemzet mint házigazda nevében is köszönti az egybegyűlteket. A nyitott rendezvényre mindenkit várnak, a kézműves kiállításra és vásárra a legszebb portékáikat hozzák el a mesterek. Kétóránként készül el egy-egy neves személyiség étke, amit megkóstolnak a vendégek, s a Szent Donát pince udvarán főzött ételek mintájára a Dobó vendéglőben, a Schöptei vendéglőben, a Linczi pincében és a Mandula csárdában is megrendelhetik az étkeket ugyanezen receptek szerint.
A kulturális kínálatot sem hanyagolták el a házigazdák a kulináris élvezetek mellett, a kiváló akusztikájú Csopakon folklór- és hangulatos zenei műsorok követik egymást. A veszprémi és csopaki táncegyüttesek fergetegese a hangulatot pezsdíti majd, a Trio Divertimento pedig klasszikus muzsikájával régi időket idéz. A Triosol együttes akusztikus hangszereken játszik, Andorka Rozália kobzon kíséri saját dalát, Oláh Katalin festőművész pedig a Dobó vendéglő galériájában állít ki.
Augusztus 9-én, a balatoni hal- és borfesztiválon Mádl Dalma, Gyurkovics Tibor, Sándor György, Szvorák Katalin és Egerszegi Krisztina főz, 10-én pedig Kondor Katalin, Kristóf Attila, Németh Kristóf és Kerényi Imre.

Ő lett a legszebb magyar kislány – olyan szerény, hogy még az osztálytársai sem tudtak róla