Jókedvvel Csopakon

Három nap által sütött borok teremnek a Balaton északi parti lejtőin: a nap az égen, a nap, amely az évmilliók során termőtalajjá vált vulkáni kövekben rejtezik, s a nap, amelyet a víz tükre csillogón visszaver a csopaki táj szőleire. Már az Árpád-háziak idején is itták az e vidéken forrt borokat, nem szerénytelenség tehát ma sem ünnepi hagyományt kezdeményezni Csopakon, amely az első alkalmat követően remélhetőleg folytatódik is tovább – vélte Kristóf Attila, aki a Magyar Nemzet nevében kért fel köztiszteletben álló személyiségeket, hogy a balatoni tájnak szóló gesztusként főzzék meg kedvenc ételüket. A vidék építészeti örökségének legnemesebb elemeit őrző Szent Donát pince udvarán Mádl Dalma asszony, a köztársasági elnök neje, valamint neves közéleti személyiségek, művészek invitálják a balatoni hal- és borfesztiválra a hagyományteremtőket. Az augusztus 9–10-én megtartott esemény házigazdája a Magyar Nemzet, s mottója magáért beszél: Jókedvvel, bőséggel!

Zsohár Melinda
2003. 06. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kristóf Attila, a Balaton és Csopak szerelmese könnyen talált barátokat és társakat szándéka megvalósításához, amikor kiötlötte, igényes és szívhez szóló ünneppel hódolnak a magyar tájnak és tradícióknak ezen az augusztusi hétvégén. Mádl Dalma asszony azonnal ráállt a kérésre, s háziasszonyi mivoltában a csopaki rizlinggel öntözött részeges csirke receptjével állt elő. Kristóf Attila kezdeményezéséhez lelkesedéssel társult két tősgyökeres csopaki férfiú, akik már korábban is bizonyították: másoknak is szeretnének nyújtani valami emlékezeteset szűkebb pátriájuk kincseiből.
Kovács Kálmán, a Szent Donát pince tulajdonosa és Dobó József, a Dobó vendéglő gazdája a helyszíneket adják, vendéglátó tanácsokkal látták el Kristóf Attilát, a legfőbb gasztronómiai szakember tisztére megnyerték Cey-Bert Róbertet, a Gasztronómiai Világszövetség elnökét, jeles gasztronómiai szakírót is. A meghívott alkalmi szakácsok örömmel fogadták a felkérést a balatoni hal- és borfesztiválra: Gyurkovics Tibor, Szvorák Katalin, Kondor Katalin, Sándor György, Egerszegi Krisztina, Kerényi Imre, Németh Kristóf, és természetesen Kristóf Attila ételalkotásainak másolatát ebben az időben még néhány csopaki vendéglő konyháján megrendelhetik maguknak a vendégek.

Elbontott malomból épített pince
A Szent Donát pince patinásnak tűnő épülete tavaly készült el. Igaz, Kovács Kálmán gyermekkori álmát váltotta valóra megalkotásával, s olyan alkotótársakat nyert meg magának, akik megértették álmait. A csopaki születésű vegyészmérnök, elkötelezett környezetvédő Kovács Kálmán nagyapjának 200 négyszögöl szőlőjét államosították, az unoka azonban fél- sornyival jussolt a kárpótlásból a megmaradt ültetvényből a rendszerváltozás után. Apránként vásárolt és telepített magának újólag birtokot, s törekedett az egy hektár összegyűjtésére, hogy a törvény szerint jogot szerezzen pinceépítésre. Először kisebbet képzelt, de környezetvédőként tudomására jutott, hogy Budapesten, a Soroksári úti Gizella-malom bontásra ítéltetett, s a százévesnél öregebb téglák, gerendák szemétre kerülnek. Cselekedett, megvásárolta az építőanyagokat, majd Szűcs Endre építésszel, aki a Balaton-felvidék építészeti hagyományainak avatott ismerője, s Heimann Ferenc építőmesterrel, főpallérral példásat alkottak. A Szent Donát pince szépséges újdonságában csupa ó alkotóelemből öszszeállt, s szikár-elegáns gerendabútoraival olyan, mintha legalább kétszáz éve ott állna a csopaki hegyoldalban.
Dobó József is tősgyökeres helybéli, Kovács Kálmánnal együtt gyerekeskedtek, a község közepén épült uradalmi tiszti lakban nőtt fel. Édesapja erdészként lakott benne családjával, s miután meg is vásárolták a szép falusi polgárházat, vendéglőt nyitottak benne a rendszerváltás után. Dobó József több évtizeden át dolgozott a vendéglátásban, tanult, kísérletezett, több mesterkurzust vezetett ő maga is, de a helyi gasztronómia hírnevét szándékozik öregbíteni gyermekeivel, teljes famíliájával a családi vállalkozásban. Azt vallja, a nemzeti gasztronómiában nincsenek trendek, az egyediség a fontos, s mottóját a kézzel írott Csáktornyai Zrínyi-féle szakácskönyvből minden recept fölé helyezi. A gondos étekíró így intette egykoron bölcsen a receptek felhasználóját: „És tégy úgy vele, hogy neked jó legyen!”
Mádl Dalma asszony örömmel és izgalommal fogadta Kristóf Attila felkérését – mondta el lapunknak –, mert a Balatonnak, s különösen a Balaton-felvidéknek a szerelmese. Reméli, hozzájárul ahhoz, hogy az új kezdeményezés folytatódjon, amely több mint gasztronómiai esemény, noha az sem lenne kevés a balatoni étek- és borkultúra előtti tisztelgésben. Várakozással megy Csopakra, s abban is bízik, hogy mások is épp olyan megtiszteltetésnek veszik majd a felkérést a főzésre az elkövetkezendő esztendőkben, miként ő vette a hagyományteremtő első évben. A Balaton nemzeti kincs, s érte tenni mindenkinek öröm – szögezte le Dalma asszony.

Részeges csirke és pontypaprikás
Bécsben is jegyezték még néhány évtizede a balatoni, pontosabban a csopaki borokat, erősíti meg Cey-Bert Róbert gasztronómus, aki sajnálattal konstatálja, hogy a múlthoz képest veszítettek régi fényükből a jó nedűk. A balatoni hal- és borfesztivál nem titkolt célja e megkopott presztízs visszaszerzése, de nem csak a borkultúrának hódolnak a két nap alatt. Milyen kár, mondja Cey-Bert Róbert, hogy miközben sok jó hal terem a Balatonban, tengeri halakat árusítanak a parti vendéglőkben, sütödékben. A balatoni fogas és keszeg mellé kitűnően illik a balatoni bor, a fehérborok amúgy harmonizálnak a fehér hússal. A sokarcú balatoni borvidékhez hozzátartozik a somogyi, löszös-agyagos bortermő táj is, ott is kiváló és könnyű borokat nevel a pannon tájra sütő nap. Azt meg kiváltképpen szorgalmazná, hogy a történelmi időkből ismert 180-200 féle (!) halételt, amelyek a régi magyar szakácskönyvekben föllelhetők még, újfent felfedeznék. A halat nem csupán kirántani és olajban sütni lehet! – emlékeztetett a szakértő.
A gasztronómus ceremóniamester Cey-Bert Róbert munkáját négy kiváló borász, Szeremley Huba, Figula Mihály, Jásdi István és Heimann Zoltán segíti majd, ők kínálják kellő szakértelemmel és invencióval a bort. Linczmayer Tamás csopaki borász a helyi pincészetek borairól referál minden olyan érdeklődőnek, aki a kevésbé neves és ismert kisebb szőlősgazdák fajtáira vágyik inkább.
A hírességek által főzött és feltálalt étkek persze csak kóstolónak számítanak, de a receptek olvashatók majd a fesztivál helyszínein. Mádl Dalma asszony részeges csirkét készít, Kondor Katalin rádióelnök pontypaprikással rukkol elő. Szvorák Katalin népdalénekes tejfölös savanyú bablevessel lepi meg a kosztosokat, Kristóf Attila fogassüllőt varázsol mozlim mártásban, Natasa-módra. Az ínyenc szakács hírében álló publicista, Kristóf Attila is csopaki rizlinggel bolondítja meg a fogast, ahogyan Dalma asszony is ezzel öntözi meg a jércét.
Szvorák Kati azt mondta, ha nem sikerülne oly kiválóra a leves, akkor vigasztalásul dalol a vendégeknek egyet-kettőt. Hegy- és vízimádó lévén nagyon szereti a Balaton-felvidéket, imád túrázni, jókat enni, finom borokat kóstolni, s ha ehhez a hagyományokat tisztelő, kedves társaság is adott, akkor minden remény megvan a jó hangulatra. Dalaival már annyi embert „megtérített”, mondja az énekes, s bízik benne, most sem lesz másként.
Talányos helyi specialitásnak ígérkezik Gyurkovics Tibor mákos gubája, ami a balatoni előnevet viseli. Hogy mi ebben a balatoni? Gyurkovics nem árulja el a rejtélyt, helyette balatoni emlékeit idézi. Magyar táj, magyar ecsettel, sóhajt, s a háborús évekbe tekint viszsza. Zamárdiba menekült a család a bombázások elől, s az éhes Budapesthez képest ők még mákos gubát is ehettek. Volt mák, a zamárdi pék még sütött kiflit, s tejet is fejtek a környékben több helyütt. Az anyai nagyapának a főváros VIII. kerületi Óriás utcájában tejüzeme volt, s reggel fél ötkor már a pesti kávéházak asztalán ott fehérlett a fölös tej, amit a nagypapa a város környéki milimáriktól begyűjtött. Aztán íróként is visszatérő vendége volt a Balatonnak Gyurkovics, az almádi faházikó, a Rikiki-ház könyvben örökíttetett meg. S a balatonfüredi Farkas Edit szalonja, ahol Illyés, Németh László, Nagy László, Gyurkovics, Simon István és a többi irodalmár, költő, író futott össze. Ez is mind-mind a Balaton.

Fergetegesek és klasszikusok
Augusztus 9-én, amikor a csopaki katolikus és református templomban délben megszólalnak a harangok, a tihanyi perjel, Korzensky Richárd a Szent Donát pince erkélyéről asztali áldást mond a balatoni hal- és borfesztivál nyitányaként. Az ünnepinek szánt eseményt Mádl Ferenc köztársasági elnök üdvözli elsőként, a Csopaknak és a Balatonnak szóló tisztelettel. Kristóf Attila a Magyar Nemzet mint házigazda nevében is köszönti az egybegyűlteket. A nyitott rendezvényre mindenkit várnak, a kézműves kiállításra és vásárra a legszebb portékáikat hozzák el a mesterek. Kétóránként készül el egy-egy neves személyiség étke, amit megkóstolnak a vendégek, s a Szent Donát pince udvarán főzött ételek mintájára a Dobó vendéglőben, a Schöptei vendéglőben, a Linczi pincében és a Mandula csárdában is megrendelhetik az étkeket ugyanezen receptek szerint.
A kulturális kínálatot sem hanyagolták el a házigazdák a kulináris élvezetek mellett, a kiváló akusztikájú Csopakon folklór- és hangulatos zenei műsorok követik egymást. A veszprémi és csopaki táncegyüttesek fergetegese a hangulatot pezsdíti majd, a Trio Divertimento pedig klasszikus muzsikájával régi időket idéz. A Triosol együttes akusztikus hangszereken játszik, Andorka Rozália kobzon kíséri saját dalát, Oláh Katalin festőművész pedig a Dobó vendéglő galériájában állít ki.
Augusztus 9-én, a balatoni hal- és borfesztiválon Mádl Dalma, Gyurkovics Tibor, Sándor György, Szvorák Katalin és Egerszegi Krisztina főz, 10-én pedig Kondor Katalin, Kristóf Attila, Németh Kristóf és Kerényi Imre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.