A bort a természet állítja elő

Légli Ottó úgy tartja, hogy az ember nagyon keveset tehet hozzá a borkészítéshez, hiszen a természettel nem lehet vitatkozni. Ezért azt is vallja, hogy minél jobb egy szőlő vagy értékesebb egy must, annál kevesebb beavatkozást igényel. A borász új ültetvényein rajnai rizlinget telepített annak sokoldalúsága miatt, ugyanakkor továbbra is bízik a még kevéssé ismert olaszrizling sikerében is.

Légli Ottó halkan fűzi a szavakat, de gyorsan és szenvedélyesen, ha a borról beszél. A boglári borász a nyolcvanas évek végétől foglalkozik kizárólag borászattal, birtokának szőlőterületei egyelőre négy helyen, Szőlőskislakon, Szőlősgyörökön, Balatonbogláron és Lellén találhatók. Az ültetvények nagysága 0,3 hektártól négy hektárig terjed, és van közöttük termő és még bort nem adó, új telepítés is. Mindez elaprózottnak tűnhet, de Légli Ottó szerint ez pont elég, és az új telepítések közül négy hektár szőlősgyöröki chardonnay és három hektár szőlőskislaki sauvignon blanc már egy tagban van. Akkor pedig különösen elégnek tűnik ez a terület, amikor elmondja, hogy 12 hektárt már előkészítettek őszi és tavaszi telepítésre Gyugyon, ahová olaszrizlinget, rajnai rizlinget és pinot noire-t, illetve egy kevés merlot-t akarnak telepíteni.
– Azért ezekre a fajtákra esett a választás, mert a chardonnay és a sauvignon blanc-állományt már nem kívánom fejleszteni – mondta Légli Ottó –, az olaszrizling azonban fejleszthető fajta, amely itt nagy hagyományokkal rendelkezik, és úgy néz ki, hogy borként is nagy jövő áll előtte. Igaz, ezt a fajtát nem nagyon ismerik a világon, szinte csak a volt monarchia területén termesztik, de én szeretem, mert nagyon jó minőséget ad. A rajnai rizlinget beltartalmi értékei és hosszú eltarthatósága miatt telepítjük. Ez a fajta sokféleképpen felhasználható, ha korábban szüretelik, akkor könnyű gyümölcsös bort ad, ha későn, akkor tartalmas, nagy testű, értékes, hosszan eltartható bort lehet belőle készíteni. Emellett a fehér fajtákhoz képest is önálló karakterrel rendelkezik, nagyon jól beazonosítható, egyedi különleges ízvilágot ad. Szereti az agyagos területeket, és a gyugyi vályogtalaj ilyen, így a rajnai rizling számára megfelelő alapot biztosít – sorolta az érveket Légli Ottó. – Ráadásul – tette hozzá – izgat ez a fajta, kíváncsi vagyok, hogy itt mit, mennyit lehet kihozni belőle, és ez igazi kihívás.
– Ezért akarom a pinot noire-t is kipróbálni, mert kíváncsi vagyok, hogy ebből, illetve ezekből a fajtákból mi lesz. A termelő kezében ugyanis nem sok olyan eszköz van, amivel beleszólhat a borkészítés folyamatába. Megválaszthatja, hogy hova és mit telepít, dönthet a fajtáról és esetlegesen azon belül a klónról, aztán szinte már csak a türelmetlen várakozás a része. Illetve nem, mert még megválaszthatja a szüret időpontját is. A többi azonban a természeten múlik, az évjárat, a csapadék, a hő- és fénymennyiség, minden. Ebbe a folyamatba az ember csak a mindenkori, de korántsem tökéletes és egyáltalán nem abszolút tudásával járulhat hozzá, ami a természet munkájához képest nagyon kevés – mondta a borász.
– Ha az ember nem akar generált technológiát erőltetni a borra vagy azzal terhelni azt, akkor figyelni kell a bort már szőlőkorában is, és meg kell próbálni kitalálni, mit kíván. Aztán a növény fejlődése, termesztése és gondozása során rögződik az ember fejében, hogy a leendő bor mire predesztinálódott, letisztul egyebek mellett például az is, hogy majd fa- vagy fémhordóba kerül. Egy sablonos, tipizált technológia nem biztos, hogy üdvözítő, illetve az erre való túlzott hagyatkozás számomra nem cél – nyilatkozta Légli Ottó. – De vannak olyan általános érvényű elemei ennek a technológiának is, amelyeket betartunk, például igyekszünk minél kíméletesebben kezelni a szőlőt. Ládába szedjük, és abban is szállítjuk a feldolgozás helyére. Kíméletesen bogyózzuk, alacsony nyomáson préseljük, a must tisztítását pedig hűtéssel oldjuk meg. Minél értékesebb a szőlő vagy a must, annál inkább nem igényli a beavatkozást és a generált technológiai elemeket, amelyek talán teljesen feleslegesek is – fejtette ki Légli Ottó.
– A szüret egy hónappal előrébb tart, a chardonnay, a sauvignon blanc és a királyleányka már a pincében van. Az olaszrizling a rajnai rizling és a merlot – amelyből rosét készítünk – szürete még hátravan – tért rá az aktualitásokra a borász. – Komoly hőösszeget kapott az idén a szőlő, s egy átlagos évben a chardonnay szürete általában október elején kezdődik. De a természettel nem lehet és nem is szabad vitatkozni, ám azt látni és tudni kell, hogy mikor érkezik el a szüret optimális időpontja. A körültekintő időpont-megválasztás ellenére is lehet az évjárat jó vagy rossz.
Légli Ottó saját elmondása szerint azok közé tartozik, akik az évjárat meghatározását a szüret után néhány hónappal szeretik megítélni. Egészséges a szőlő, érett, ebből és a szőlőben lévő cukor és zamatanyagok mennyiségéből következtetve Légli Ottó bizakodva és lelkesen tekint az idei évjárat elé. Ilyenkor a cukorfok is megelőlegezi az ember értékítéletét, amiből magas, 13-14 fokos alkoholtartalomra lehet következtetni, és úgy tűnik, a savtartalom – amely a fehérborok gerincét adja – is megfelelő. Ezek alapján úgy látja – bár hangsúlyozta, hogy még a szüret közepén vagyunk –, hogy nagyon jó lesz az idei évjárat.