Az idegenforgalom népszerű üzletág

Országszerte egyre nagyobb szerepet szánnak a turisztikai üzletágnak. Az elmúlt esztendőben a Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) szerint csak részben tudták kiaknázni a turizmusban rejlő lehetőségeket, annak ellenére, hogy elismerésre méltó fejlesztések történtek a gyógy- és egészségturizmus fejlesztése terén.

Ez a régió rendelkezik talán a legtöbb fürdőcentrummal az országban, amelyek valós versenyképességet biztosítanak a térségnek. A Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság egyik legfontosabb célja a turizmus szezonális ingadozásának csökkentése, az ágazatból származó bevételek növelése, a mennyiségi és minőségi kínálat bővítése, valamint az ezekhez kapcsolódó kulturált vendéglátás feltételeinek megteremtése.
A bizottság programjában a termékfejlesztés kiemelt helyen szerepel, s azon belül is a bor- és gasztronómiai turizmus, a szállodai szolgáltatások fejlesztése, illetve az ökoturizmus feltételrendszerének javítása. A bor- és gasztronómiai turizmus népszerűsítése és fellendítése érdekében 35–50 fő befogadására alkalmas borházakat szeretnének létesíteni. Így idegenforgalmi vonzerővé válhat a Zalai-dombság, a Hegyhát és a Kemeneshát. A borházak megépítéséhez szükséges terveket a RIB fogja biztosítani.
A Rába – hazánk egyetlen vadvízi evezésre is alkalmas folyója – évente több tízezer turistát csábít a régióba, azonban még ezt a számot is növelni lehetne egy további víziparadicsom kialakításával. A bizottság tervei között szerepel, hogy az elkövetkezendő három esztendőben Szentgotthárd és Győr között legalább 10-12 kikötő épüljön meg.
Felismerték a régióban azt is, hogy a lovas turizmus évtizedek óta problémákkal küzd, amelyek megoldása közös összefogást igényel. Annál is inkább, hiszen ez az ágazat nehezen tehető jövedelmezővé, komoly befektetéseket igényel és működtetése is roppant költséges. A Regionális Idegenforgalmi Bizottság a falusi turizmus szálláshelyeinek fejlesztését is kiemelt célnak tartja, amelyek – véleményük szerint – minőségi kategóriák emelésével valósíthatók meg. Ezekhez a fejlesztésekhez a beruházási költségek áfa nélküli összegének legfeljebb 50 százalékáig, de maximum ötmillió forintig tudnak támogatást biztosítani.
A RIB ebben az évben 180 millió forint pályázati kerettel rendelkezik a Nyugat-Dunántúlon. De a több minisztérium által meghirdetett központi források a regionális fejlesztési tanácsok, valamint a megyei területfejlesztési tanácsok által meghirdetett pályázatok ugyancsak a turisztikai fejlesztések megvalósítását szolgálják. Egy konkrét cél megvalósításához azonban több alapból is szerezhető támogatás, ám az állami forrásalapnak számító pénzeszközök nem haladhatják meg a projekt 75 százalékát, azaz 25 százaléknyi saját forrás mindenképp szükséges a fejlesztésekhez.