Az unió észt ellenzői nem adták fel a harcot

Bár a csatlakozási népszavazáson a szavazók kétharmada helyeselte a balti ország csatlakozását az Európai Unióhoz, az EU ellenzői nem adták fel harcukat.

Igennel voksolt a vasárnap tartott népszavazáson az észt szavazópolgárok 66,92 százaléka, ezért látszólag megoldódott a közvéleményben az utóbbi fél évben egyre fokozódó hevességű vitákat előidéző, sok családot két táborra szakító kérdés. Ennek ellenére sokan állítják, hogy egyetlen, de azért komoly akadály miatt mégis túl korai lenne teljes bizonyossággal befejezettnek nyilvánítani a referendumot. A vezető EU-ellenzők egyike, Kalle Kulbok volt parlamenti képviselő ugyanis a népszavazás érvényességét illetően figyelmet érdemlő panaszt nyújtott be a Központi Választási Bizottságnak. A 47 éves, királypárti politikus szerint durva alkotmánysértést követtek el a hatóságok azáltal, hogy nem fogalmazták meg pontosan a szavazócédulán látható szövegben a voksolóktól kért alkotmánymódosítást. Ennélfogva a szavazási eredmények semmissé nyilvánítását és a parlamentben nemrég jóváhagyott, az EU-csatlakozást az alkotmánymódosítás segítségével lehetővé tevő törvény törlését követeli a bizottságtól az Euródezintegrátor nevű EU-ellenes szervezet alapítója és elnöke. A választási bizottság köteles három munkanap alatt megvizsgálni a panaszt és döntést hozni a kérdésben. Kulbok azonban már tiltakozólevele benyújtásakor kijelentette: ha elutasító lesz a válasz, tovább perel, s a Legfelső Bíróság elé viszi az ügyet.

Az elemzők és a közvélemény azonnal egy korábbi esettel, a márciusi parlamenti választást követő tiltakozással hozta párhuzamba a mostani ügyet. Akkor egy konok nyugdíjas ugyancsak a Legfelsőbb Bíróságig jutott panaszával, ezáltal legalább egy hónappal meghosszabbítva a parlament előző összetételének munkaidejét.

Az észt népszavazás mégsem volt olyan igazi ünnep, mint amilyen lehetett volna, tekintettel arra, hogy eredményeként egy nép hazatért Európába a szovjet rezsim fájdalmas tapasztalatai után – fogalmaz a lengyel Rzeczpospolita. Ennek egyik okát a lap abban látja, hogy az unió gyengén készült fel a példa nélkül álló bővítésre, a másik, ennél komolyabb ok pedig az EU gazdasági nehézségeiben keresendő. Az észtek attól tartanak, hogy az uniós szabályok lefékezik gazdaságuk dinamikáját, amely a liberális jognak, az alacsony adóknak és az erős valutának köszönhető.