Díjeső a magyar feltalálóknak

Átütő sikert arattak a magyar feltalálók a X. Galactica találmányi kiállításon, Barcelonában. A nyolc első díjas találmány gyakorlati alkalmazásához vezető út azonban rögösnek ígérkezik a szabadalmak külföldi oltalomszerzésének magas költségei miatt.

Nyolc kategóriában szerezték meg az első helyet a magyar feltalálók a barcelonai X. Galactica találmányi kiállításon. A tizenkét ország részvételével megrendezett, a múlt hét végén zárult bemutatón – 15 új magyar találmánnyal – Magyarország volt a legnagyobb és a legsikeresebb kiállító is.

A közlekedés kategóriájában Bobály Sándor oldható vonóhorogja, az ökológiáéban Földes Gábor rotációs krematóriuma, a növénytermesztéshez kapcsolódó új megoldások sorában Kálmán Dániel növényi foszformobilizálási eljárása, az egészségügyet szolgáló találmányok között Kiss Lukács inhalálópipája aratott győzelmet. A modern agrárgazdálkodás témakörében Oros Gyula és társai baktericidhatású növényvédő szere, az új vízkezelési eljárások kategóriájában Törőcsik Mihály ivóvíztisztító eljárása, a korszerű élelmiszerek csoportjában Gyarmathyné Nemes Erzsébet nátrium-kloridban szegény, a vérnyomásra jótékonyan ható sókeveréke hozta el az első díjat.

A legnagyobb feltűnést az informatika kategóriájában bemutatott elsődíjas találmány: dr. Zsonda László orvos számítógépes egészségügyi rendszere keltette. A feltaláló az eddig csak bonyolult számadatokkal, görbékkel és grafikonokkal kifejezhető laboratóriumi adatokat lefordította az elektronika nyelvére, így korlátlanul kibővült az orvosi konzultációkba bevonható egészségügyi intézmények és szakemberek köre.

Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára lapunknak elmondta: a találmány átültetését a gyakorlatba a társadalombiztosítás is támogatja. Ám a főtitkár azt is elmondta: a spanyolországi bemutatóra kíváncsi vendégseregben kevés volt az üzletember. Szerinte ennek az az oka, hogy a befektetők csak a monopolhelyzetben lévő új megoldásokban látnak üzletet. A magyar feltalálók azonban – anyagi korlátok miatt – sokszor nem tudják megszerezni a külföldi szabadalmi oltalmat, ennek híján pedig – 18 hónappal azután, hogy a hazai oltalmat megkapják, találmányuk közkinccsé válik. Vedres András közölte: a Magyar Szabadalmi Hivatal százéves fennállása alatt csaknem 230 ezer találmányt jegyeztek be, s a számok alapján Magyarország a nyolcvanas évek végéig mindig a világ első tíz országa között volt. Ma már csak a fejlődő országok között vagyunk az élvonalban. Az ötmilliós lélekszámú Finnország évi négymilliárd forintnak megfelelő összeget ad feltalálóinak a külföldi oltalmak megszerzéséhez, nálunk a pályázati úton elnyerhető támogatás ennek csak a töredéke.

A pontos összeg ebben az évben 165 millió forint – hallhattuk Vékás Sándortól, a Külföldi Szabadalmazást Támogató Pályázati Iroda vezetőjétől. Hozzátette: arra figyelemmel, hogy a körülbelül évi száz pályázatot elbíráló bizottság a támogatás odaítélése előtt a találmány piacra jutásának esélyeit is mérlegeli, ez az összeg most szűken elég. De az alkotó kedv további ösztönzéséhez később legalább 300 millió forintra kellene növelni a keretet.