Az egyetemes és magyar tudomány egyik legnagyobb alakja 1908. január 15-én született Budapesten, s már egészen fiatalon megnyilvánultak különleges képességei a természettudományok terén.
*
Apja hamar felismerte tehetségét, és ezért korán összeismertette őt a nála néhány évvel idősebb Neumann Jánossal, Szilárd Leóval és Wigner Jenővel. Bár a fiatal Tellert elsősorban a matematika érdekelte, apja a kereseti lehetőségek miatt a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karára irányította, majd 1927-től Karlsruhéban folytatta tanulmányait, ahol Herman Mark kvantummechanikáról szóló előadásai hatására úgy döntött: fizikus lesz. Egy év múlva Münchenbe került a kvantummechanika híres tudósa, Sommerfeld mellé. Sokáig nem tanulhatott tőle, mert nem sokkal később Budapesten baleset érte, s elvesztette lábfejének egy részét. Ősszel Lipcsébe került, ahol Werner Heisenberg, a kvantummechanika megalkotója lett a professzora, nála doktorált huszonkét évesen. Rockefeller-ösztöndíjjal került Niels Bohr mellé Koppenhágába. Itt kötött barátságot a Leningrádból emigrált George Gamow-val, akit nem sokkal később a Washington Egyetemre hívtak professzornak. Gamow kikötötte: csak akkor vállalja az állást, ha Tellert is viheti. – Ez az ember mindent tud! – mondta róla. Teller Washingtonban kvantummechanikát oktatott, Gamow pedig magfizikát, közösen dolgozták ki például a termonukleáris magfúzió elméletét.
Albert Einsteint különös módon ismerte meg 1939-ben: Szilárd Leó nem tudott vezetni, ezért Tellert kérte meg sofőrnek, amikor Einsteinhez igyekezett egy Roosevelt elnöknek címzett levelet aláíratni. A levél és Pearl Harbor tragédiája meggyőzte az amerikai kormányt a chicagói atomreaktor létesítésének fontosságáról. Ennek beindítása után Los Alamosba hívták a hasadási atombomba konstrukciójának kidolgozására. Tellert ekkor már nem az atomok hasadása, hanem azok egyesítése foglalkoztatta, erre azonban csak akkor kapott lehetőséget, amikor 1949-ben a szovjetek is atombombát robbantottak. Truman elnök ekkor elrendelte a hidrogénbomba kifejlesztését. Az első robbantásra 1951-ben került sor. Teller lett az elnöke a második világháború után létrehozott amerikai Reaktorbiztonsági Bizottságnak, s ebben a minőségében rengeteget tett az atomreaktorok biztonságáért, évekkel előre jelezte a csernobili típusú reaktorok veszélyességét. Ezért és kutatási eredményeiért 1962-ben J. F. Kennedy elnök Fermi-díjban részesítette. Ekkoriban több elismerést kapott: 1958-ban Einstein-díjat és 1963-ban Robins-díjat. Tellernek a szovjet hatalom megdöntésében és a hidegháború békés síkon tartásában is fontos szerep jutott. Ő vette rá Ronald Reagent a Stratégiai védelmi kezdeményezés elnevezésű programra is. Az ilyen áron elért amerikai csúcstechnika késztette Gorbacsovot a fegyverkezési verseny feladására.
– Újjászületett magyarnak érzem magam – mondta, amikor 54 évi távollét után, 1990-ben először látogatott szülőföldjére. Ettől kezdve minden évben járt Magyarországon. 1993-ban Magyarokért emlékérmet nyújtottak át neki, 1994-ben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 1997-ben az első alkalommal kiosztott Magyarság Hírnevéért díjat, 2001-ben pedig elsőként neki ítélték oda az ismét bevezetett Corvin-láncot. Az idén júliusban George Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta neki.
Az elhunyt tudós haláláról megrendülve értesült az ország. Mádl Ferenc köztársasági elnök részvéttáviratban emlékezett meg a kiváló tudósról, akit a XX. század tudománya kiemelkedő személyiségének nevez. „Élete, munkássága, hite, a tudomány iránti alázata és elkötelezettsége tette őt e kor egyik főszereplőjévé. Neve kitörölhetetlenül szerepel az egyetemes történelem és a tudomány lapjain. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar nemzetet és a világot” – írja az államfő.
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kroó Norbert is méltatta Teller Edét. Szerinte a tudós a Nobel-díjtól csak azért esett el, mert munkásságának egy része a nukleáris hidegháborúhoz kötődik. – Az ő társadalmi hatását Albert Einsteinével szinte azonosnak lehetne értékelni. Csodálatos ember volt, aki mindenhol, mindig közügyeket képviselt – fogalmazott.
Az MSZP-frakció közleménye hangsúlyozta: a tudós mindig szívén viselte országunk sorsát, magyarságát mindig büszkén vállalta, így munkásságával Magyarország hírnevét is öregbítette. Halálával az egész emberiséget pótolhatatlan veszteség érte, hisz a XX. század nagy fizikusgenerációjának utolsó tagját veszítettük el – vélik a szocialisták.
Teller Edében annak a fizikusgenerációnak az utolsó élő tagját tiszteltük, akik hírnevet szereztek a magyar tudománynak, akik hatalmassá, a tudás hatalmasává tették Magyarországot – fogalmaz a Fidesz elnöksége. Az ellenzéki párt szól arról is, bár Teller az USA-ban élt, magát mindig, mindenkor magyarnak vallotta, büszke volt gyökereire, nemzete kultúrájára, nyelvére, himnuszára. A Fidesz Teller Edét a tudomány és a magyarság apostolának nevezi.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
