Ellenzéki készülődés Szerbiában

Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti kisebbségek is bejussanak a belgrádi parlamentbe – állapodott meg a G17 Plusz és a Szociáldemokrata Párt. Ennek érdekében a két párt egy „védelmi kvóta” bevezetését szorgalmazta, ugyanakkor azt is követelte, hogy ötről két százalékra csökkentsék a parlamenti küszöböt.

A mostani választási törvény ugyanis nem tenné lehetővé, hogy a szerb törvényhozásnak magyar tagja legyen. Ha most tartanák a választásokat, egyik magyar párt sem juthatna be önállóan a szkupstinába – még akkor sem, ha a magyar pártoknak valami csoda folytán sikerülne koalícióra lépniük –, tehát csak valamelyik szerb párttal vagy pártszövetséggel léphetnék át a magas küszöböt. Mint ahogy a legutóbbi választásokon is történt. A hétfőn kezdődött pártkonzultációk témáiból is látszik, hogy a Labusz-féle G17 Plusz és a kormánykoalícióhoz tartozó tárgyalópartnerei rendkívüli választásokra készülnek. Labusz szerint ugyanis egyedül a választások kínálnak kiutat a válságból. A reformok megtorpanása, a Zsivkovics-kormányt is megrengető botrányok késztették arra Labuszékat, hogy konzultációkra szólítsák fel a kormánykoalícióhoz (DOS) tartozó pártokat, amelyek közül hat máris jelezte, kész a tárgyalásra, ami kisebbfajta szenzációnak számít, hiszen hetek óta dúl a két szervezet közötti kíméletlen verbális háború. Igaz, a bírálatok éle a DOS-t vezető Demokrata Párt ellen irányult. A jövőbeni koalíciós lehetőségekről még korai beszélni – a tárgyalásokon is ez hangzott el. Az azonban máris világos, hogy ki kivel nem hajlandó még tárgyalni sem. Kostunica kijelentette: a Demokrata Párttal nincs miről tanácskozni, Labusz pedig a liberálisokkal nem hajlandó asztalhoz ülni. Szerinte ugyanis a liberálisok vezetője, Dusan Mihajlovics belügyminiszter a demokrácia ellensége.
A G17 Plusz a több hétre tervezett tárgyalássorozattal gyakorlatilag megbonthatja az amúgy is heterogén DOS-t, s új szövetségek formálódhatnak a „demokratikus oldal” három nagy pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (Kostunica), a G17 Plusz (Labusz) és a Demokrata Párt (Zsivkovics) köré. A közvélemény-kutatások viszont azt mutatják, hogy egyik sem tudna egyedül kormányozni. Tehát valamiféle megállapodásra mégiscsak szükség lesz legalább kettő között, s most úgy tűnik: Labusz és Kostunica pártja közeledik egymáshoz, pedig programjaik eléggé távol állnak egymástól. Vladan Batics igazságügy-miniszter elvben fontosnak tartja az ellenzék és a kormánypártok párbeszédét, ám egyedülállónak tartja, hogy egy ellenzéki párt a hatalmi koalíció pártjait, mint fogalmazott, abdikációra igyekszik rávenni.
***
Szerb–albán párbeszéd.
Elhamarkodottnak bizonyult Goran Szvilanovics szerbia-montenegrói külügyminiszter kijelentése, hogy Belgrád és Pristina párbeszédére még az ősszel sor kerül, a tárgyalások legvalószínűbb helyszíne pedig Brüsszel. A nyilatkozatra elhangzott reagálásokból ítélve a szerb–albán párbeszédet csak ezután kell majd előkészíteni, s még nagyon sok a tennivaló ahhoz, hogy létrejöhessen a találkozó. Tehát nincs egyetértés sem az időponttal, sem pedig a helyszínnel kapcsolatban. Az EU viszont azt szeretné, ha a párbeszédre mielőbb sor kerülne függetlenül a kiéleződött feszültségtől, tartanak ugyanis attól, hogy veszélybe kerülnek a roppant fontosnak tartott megbeszélések. (S. I.)