Kormánybírálat jobbról-balról

A Medgyessy-kormány mozgásterét, lehetőségeit, gazdaság-, illetve társadalompolitikáját elemezték neves politológusok és történészek a XXI. Század Intézet által rendezett tegnapi kerekasztal-beszélgetésen. Egyetértés volt abban, hogy a kabinet nem képes megszólítani a saját szavazóit, és ígéreteinek csak egy töredékét tudja megvalósítani.

Ez a kormány a halasztgatások, tologatások, helykeresések kormánya – fogalmazott Kéri László politológus. Szerinte a kabinetnek gazdaságilag kicsi a mozgástere, ám bosszantó, hogy Medgyessy Péter 16 hónappal a kormányváltás után hivatkozik az Orbán-kabinettől „örökölt” gazdasági problémákra; ez a kormány politikai alkalmatlanságáról tanúskodó magyarázat.
Fricz Tamás politológus kijelentette: a Medgyessy-kormány koncepcionális válságban van, mert „a szociáldemokrata értékeket se lenyelni, se kiköpni nem tudja”. Ezenkívül erkölcsi válság is tapasztalható, hiszen nem lehet tudni, hogy az általa felmutatott karriertípusokra – például Gyurcsány Ferencére – hogyan fog reagálni a közvélemény. Válságjelenségnek értékelte azt is, hogy a rendszerváltás óta a legsúlyosabb korrupciós ügyben – a brókerbotrányban – érintett lehet a kormány. Fricz úgy véli, a kormányon belüli erjedést észlelték a szocialisták is, ennek következménye az utcai szórólapos kampányuk, amely szokatlan egy hatalmon lévő párt esetében.
– A Medgyessy-kormány az eklektikus hatalomgyakorlási formát követi, azaz nem engedi „túlburjánzani” egyik ideológiát sem, egyaránt alkalmaz liberális, konzervatív és szociáldemokrata elveket – vélekedett Gerő András történész, aki leszögezte: ő támogatja a kabinetet, és „dolgozik” is nekik. Hangsúlyozta: a kormány egyezkedő próbál lenni minden társadalmi réteggel és politikai erővel, mert „nem akar homogén gyűlöletfelületet”.
A történész kitért arra, hogy a kabinet leggyengébb pontja identitáspolitikája, mert saját szavazóit nehezen szólítja meg. Gerő úgy véli, most, a nehéz időkben derül ki, milyen vezetői képességekkel rendelkezik Medgyessy, „aki személyében a kabinet legfőbb kockázati tényezője”. Az uniós csatlakozás kapcsán egy felvetésre úgy reagált: azért nem volt igazi vita az integrációról, mert a parlamenti pártok egyöntetűen támogatták hazánk belépését az EU-ba, csupán a nácik, a MIÉP, illetve a Jobbik ellenezte.
Tőkéczki László politológus úgy vélte, a Medgyessy-kormány nem annak a rétegnek az érdekeit képviseli, amelyik megválasztotta. A kabinet egy része sokkal inkább „a transznacionális globalizációs tőke” mellett áll – hangsúlyozta. A privatizáció és a versenyképesség fokozása nem lehet cél, csupán eszköz, amelynek a közösséget kellene szolgálnia. Ugyanakkor félő, hogy a Medgyessy-kormány mindezzel egyes befektetői csoportokat, tőkéseket kíván tovább gazdagítani – fejtette ki Tőkéczki. Arról is szólt: a szabadság mint cél káoszt szül, nem rendet, hiszen az erősebb érvényesül, a gyengébb pedig csak vesztes lehet.
A felszólalók szinte egyhangúlag bírálták a Medgyessy-kormány szomszédságpolitikáját, felvetve többek között az aradi Szabadság-szobor ügyét. Erre reagálva Gerő András úgy fogalmazott: minden eddigi kormányt „szívatta” az éppen regnáló román kabinet, ezért nem lehet felelőssé tenni Medgyessyéket. – Nem lehet mit tenni, mivel „kétmillió magyar túsz van a románok kezében” – tette hozzá.