Lassan alakul az európai egység

Gerhard Schröder német kancellár, Jacques Chirac francia államfő és Tony Blair brit kormányfő Berlinben nem jutott egységes álláspontra Irak kérdésében, bár Schröder azt mondta, hogy „kétségkívül előrehaladtak” az egyezség tekintetében.

Mindössze részsikert hozott Berlinben a német kancellár, a brit kormányfő és a francia államelnök csúcstalálkozója, amelynek a három nemzet elképzeléseit kellett volna összehangolnia az ENSZ kedden kezdődő közgyűlésére. Tony Blair két pontban hajlandónak mutatkozott engedményekre, de Irak kérdésében azonban nem fogadta el Gerhard Schröder és Jacques Chirac elképzeléseit.
A három politikus egyetértett abban, hogy az ENSZ-nek kulcsszerepet kell biztosítani Irak belső helyzetének konszolidálásában, e folyamat időtartamáról és határidejéről viszont továbbra is eltérnek a vélemények. Chirac legfeljebb néhány hónapot szán erre a célra, Blair viszont továbbra is az amerikaiak terveit támogatja. Washington még több évig szeretné csapatait Irakban állomásoztatni, hogy közvetlen közelből felügyelje az újjáépítés folyamatát. A német kancellár e két vélemény között igyekszik középutat találni. Schröder nincs irigylésre méltó helyzetben, mivel tekintettel kell lennie a német–amerikai viszony alakulására. E kapcsolatok éppen az iraki háború kapcsán süllyedtek a mélypontra.
Az EU gazdasági fejlődését és biztonságpolitikáját érintő kérdésekben Tony Blair egyetértett a német–francia irányvonallal. A Párizs–Berlin–London tengely a konjunktúra fellendítésének előmozdítása érdekében felszólítja Romano Prodit, az EU-bizottság vezetőjét, gondoskodjon azoknak az előírásoknak a hatályon kívül helyezéséről, amelyek akadályozzák a fejlődést.
Az unió biztonságpolitikáját taglalva Chirac és Schröder meglepetéssel vette tudomásul, hogy Blair hajlandó az együttműködésre, holott ezzel a lépéssel szembefordul szövetségesével, az Egyesült Államokkal. Washington gyanakodva figyeli az EU terveit, és abból indul ki, hogy a NATO nyújtotta lehetőségek elegendőnek bizonyulnak Európa számára is. A biztonsági és védelmi politika kulcsszerepet játszik az EU cselekvőképességében és az amerikaiakhoz fűződő kapcsolatokban – szögezték le a berlini csúcstalálkozó résztvevői. Elképzeléseik szerint a válsághelyzetekben bevetendő nemzetközi alakulatokat negyven-ötven főnyi stratégiai csoport irányítaná.