Lord Huttonnak arra a kérdésre kell válaszolnia az elhangzottak és a napvilágra hozott írott bizonyítékok alapján, hogy ki a felelős a szakmailag elismert fegyverszakértő öngyilkosságáért. A nyilvánosságra kerülő tényekből a megfigyelőben olyan kép rajzolódik ki, amely szerint azért a mélységes depresszióért, amely a különben kiegyensúlyozottnak és megfontoltnak ismert szakembert és köztisztviselőt öngyilkosságba kergette, minden érdekelt fél felelős volt, maga David Kelly is.
A miniszterelnökség és maga Tony Blair is szükségesnek vélte, hogy Kellyt megidézzék az alsóház vizsgálóbizottsága elé, ahol kíméletlen kihallgatásban volt része. A védelmi minisztérium ígérete megszegésével kiadta nevét a médiának. A titkosszolgálat palástolni igyekezett, hogy saját soraiban is merültek fel kételyek azzal a doszsziéval kapcsolatban, amelyet a miniszterelnök terjesztett az alsóház elé Szaddám Huszein tömegpusztító fegyvereiről az Irak elleni katonai beavatkozás indoklásául. A BBC védelmi tudósítója, aki elsőnek beszélt és írt arról, hogy a kormány sajtófőnöke meghamisította a dossziét, s így Tony Blair félrevezette a parlamentet, ezt az értesülést David Kellynek tulajdonította. Mint kiderült, jelentése sem pontos, sem mértéktartó nem volt, maga is beismerte, hogy elvetette a sulykot. A BBC szerkesztői megengedték, hogy a tudósító írott jegyzetek nélkül, fejből adja le jelentését, amely, ha igaz, lemondásra kényszeríthetett volna egy miniszterelnököt.

Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre