Merénylet Bagdadban

Két halálos áldozata van az ENSZ bagdadi képviseletének székháza mögötti parkolóban tegnap elkövetett pokolgépes támadásnak, amelyet feltehetőn öngyilkos merénylő hajtott végre.

Sean Kirley katonai szóvivő elmondta: a merényletben egy iraki biztonsági őr és a merénylő vesztette életét. A sebesültek száma az AFP hírügynökség szerint tizenhét. Augusztus 19-én a bagdadi ENSZ-képviselet székhelyén robbant pokolgép, ami huszonkét ember ölt meg.
A Kurdisztáni Hazafias Szövetség szerint legkésőbb egy hónapon belül horogra akad Szaddám Huszein. Mint a szervezet egyik képviselője kijelentette: az amerikai hadsereg két hete nagyon pontos értesüléseket kapott a megbuktatott diktátor moszuli tartózkodási helyéről, de Huszeinnek az utolsó pillanatban sikerült kereket oldania.
Várhatóan az iraki stabilizációban és újjáépítésben való fokozottabb katonai és anyagi részvételre szólítja fel a nemzetközi közösséget George W. Bush amerikai elnök kedden az ENSZ-közgyűlésen elhangzó felszólalásában. Bush szándéka szerint a világszervezet értésére adja, hogy meggyőződése szerint helyesen döntött, amikor a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül indított háborút.

Jacques Chirac francia elnök vasárnap jelezte, hogy Franciaország nem emel vétót az amerikai határozattervezet ellen, bár támogatni csak akkor tudja, ha a tervezet rögzíti az iraki szuverenitás helyreállításának határidejét, a hatalomátadás menetrendjét és az ENSZ kulcsszerepét benne. Vlagyimir Putyin orosz elnök közben kijelentette: Oroszország aláírja és végrehajtja a BT iraki határozatát, ha az az orosz érdekek figyelembevételével készül el.
Az iraki kormányzó tanács tervezési minisztere, Mahdi al-Hafez szerint az iraki újjáépítés körülbelül százmilliárd dollárba fog kerülni 2007-ig. Közölte azt is, hogy Irak egymaga nem tudja előteremteni ezt az összeget. Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója mindeközben úgy vélekedett: elegendő lesz az ország talpra állításához az a 87 milliárd dollár, amelynek megszavazását Bush elnök kérte a múlt héten a kongresszustól.
Irak megszállása csak egyik része volt annak a Közel-Keletre vonatkozó amerikai katonai beavatkozási tervnek, amely már 2001 novemberétől készen állt – állítja Wesley Clark, a demokrata párti elnökjelöltségért harcba indult nyugalmazott amerikai tábornok most megjelent könyvében. A NATO európai haderői volt főparancsnokának könyve szerint Washington 2001-re ötéves katonai tervet dolgozott ki, amely nemcsak Irakban irányzott elő beavatkozást, de a térség több más államában, így Libanonban, Szíriában, Iránban, Szomáliában és Szudánban.