Tovább csökkenhet a lakástámogatás

Ismét megszorításokat fontolgat a lakástámogatási rendszerben a kormány, és bővítenék az evakört is, némi többletbevétel reményében. Miközben elszántan keresik a lehetséges többletforrásokat, egyre több bírálat éri a kabinet gazdaságpolitikáját már nemcsak az ellenzéktől, hanem saját házuk tájáról is.

Új elemekkel bővült a jövő évre tervezett adócsomag. A Világgazdaság információi szerint a lakástámogatási rendszert ismét megnyirbálná a kabinet: a vélhetőleg ma kormány elé kerülő elképzelés értelmében tízmillió forintban határoznák meg a támogatott lakáshitelek maximális öszszegét, és sávos rendszerűvé alakítanák a kamattámogatást is. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az értékhatár újbóli csökkentése nagyon nagy érvágást jelentene a lakosságnak: Budapesten és környékén például már egyáltalán nem nehéz találni olyan használt ingatlant, amelynek megvételéhez kevés lehet a tízmilliós támogatott hitel. Ennek tükrében – mutatnak rá a szakemberek – elég gyenge lábakon áll a vélhetőleg most is előkerülő védekezés, hogy pusztán a luxuslakások vásárlói esnek ki a kedvezményezetti körből.
*
Bővítené a kormány az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választók körét is: a Világgazdaság információi szerint a jelenlegi, évi bruttó 15 milliós árbevételi maximum 18 millió forintra növekedne. A módosítási szándék érthető: az új átalányadó a vártnál sokkal jobban „szerepel”, hiszen az első hét hónapban az egész évre tervezettnél is több, 20 milliárdos bevétele keletkezett ezen a címen a költségvetésnek.
A tervezett lépésekről tegnap érdeklődtünk a pénzügyi tárcánál is, ám lapzártáig – a költségvetési időszak zsúfoltsága okán – nem érkezett válasz.
Miközben a kormány újabb bevételi források után kutat, sorozatos bírálatok érik gazdaságpolitikáját. Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője szerint a magyar gazdaság válság felé sodródik, ami azonnali irányváltást követel a kormánytól. A politikus aggasztónak tartja, hogy lassul a növekedés, a versenyképesség romlik, gyorsul az infláció, és az államháztartási, illetve a folyó deficit is magas. Varga élesen bírálja a jövő évre tervezett adóintézkedéseket: a képviselő szerint a kormány jövő évre tervezett megszorító lépései minden magyar állampolgár terheit növelik. A Fidesz szakértőinek számításai szerint egy átlagos keresetű fizikai dolgozó terhei jövőre körülbelül 3500 forinttal nőnek, egy szellemi foglalkozásúé 9600 forinttal, egy nyugdíjasé pedig 3700 forinttal bővülnek majd.
Varga a megszorító intézkedések helyett aktív gazdaságpolitikát szorgalmaz: ez az adó- és járulékterhek csökkentését, a társasági adó kulcsának mérséklését, a beruházásiadó-kedvezmények bővítését, illetve az infrastrukturális fejlesztések folytatását jelenti.
Az ellenzéken kívül bírálják a kormány gazdaságpolitikáját a Horn-kormány volt pénzügyminiszterei is. Bokros Lajos, a Világbank kelet-közép-európai térséggel foglalkozó igazgatója szerint Magyarországon ma a nemzetközi versenyképesség helyreállítása a legfontosabb feladat, és haladéktalanul folytatni kell az elmúlt öt évben leállított államháztartási reformot, elsősorban az egészség- és az oktatásügy területén. A magyar kormány által előirányzott 2008-as eurózónás csatlakozást Bokros kívánatosnak tartaná, de ennek realitását megkérdőjelezi. Az MTI által idézett, megszorító csomagjáról közismert szakember szerint 2006-ra teljesíteni kellene a maastrichti konvergenciakritériumokat, vagyis 3 százalék alá kellene szorítani az államháztartási hiányt, és 2,7 százalék alá az inflációt. Tekintve, hogy jövőre nőni fog az infláció, és 2006 választási év lesz, amely az eddigi tapasztalatok szerint a deficit növekedésével jár együtt, Bokros nagyon nehezen látja teljesíthetőnek a fenti kritériumok teljesítését. Ha pedig a kormány irreális célt hirdet meg, és ezt a piac nem hiszi el, még nehezebb lesz megvalósítani azt, amit egyébként a kormány helyesen kitűzött. Ma ugyanis a magyar gazdaság olyan mértékben nyitott és annyira integrálódott a nyugat-európaiba, hogy a sikerek legalább ötven százalékban attól függnek, elhiszik-e a piacok azt, amit mondunk – mondta a távirati irodának Bokros.
Békesi László egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter szerint szintén elkerülhetetlen a magyar gazdaság pályamódosítása. A távirati iroda által idézett szakember közölte: a magyar gazdaság nem kezdte meg az elkerülhetetlen fordulatot, a makroparaméterek számos ponton kedvezőtlen irányban térnek el a hivatalos várakozásoktól. A volt pénzügyminiszter bírálta a kormány jövő évi gazdaságpolitikai tervét, egyebek között amiatt, mert szerinte mind a költségoldalon, mind a jövedelemelvonás csökkentése terén hiányoznak azok az elemek, amelyek a versenyképességet javítanák. Békesi úgy véli, hogy a kormány a jóléti fordulat érdekében képtelen szembenézni a racionális gazdaságpolitika követelményeivel: amíg ez nem történik meg, addig nem lehet esély arra, hogy a szükséges gazdaságpolitikai fordulat végbe- menjen.
***
Monetáris szigor.
Van lehetőség arra, hogy az ország 2008-ban csatlakozzon az eurózónához, az odáig vezető út azonban nehéz lesz – jelentette ki tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az elnök szerint a jegybank egyetért az euró 2008-as bevezetésével, de hogy a megjelölt dátum tartható legyen, fegyelmezett, következetes gazdaság- és költségvetési politika szükséges. Eközben a Financial Times kontinentális kiadása tegnap folytatódó monetáris szigort jelzett előre Magyarországon: a lap szerint elemzők nem számítanak arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közeljövőben kamatot csökkent. (MTI)