Tovább dagad a brókerbotrány

Tegnap is a K&H-botrány állt a parlament ülésének középpontjában. Az ellenzék információkra hivatkozva feltette a kérdést: valóban tájékoztatta-e László Csaba pénzügyminiszter volt bankját a botrányról annak kirobbanása előtt? A kormánypártok nem járultak hozzá az ügyet vizsgáló bizottság soron kívüli felállításához.

Különös véletlenek sorozatára világított rá a brókerügygyel kapcsolatban napirend előtti felszólalásában Rogán Antal (Fidesz). A véletlenek között említette, hogy a mosásra szánt hatmilliárd forint abból a K&H Bankból indult, ahol ez idő tájt László Csaba pénzügyminiszter vezérigazgató-helyettes volt, s abban az Inter-Európa Bankban landolt, ahol Medgyessy Péter bankelnök volt. Különösnek tartja azt is a politikus, hogy tavaly december 10-én született meg a finanszírozási megállapodás az NA Rt. és az Állami Autópálya Kezelő között, majd alig két héttel később a kormány megalkotta azt a rendeletet, amely szabadon átutalhatóvá tette a brókercégeknél számlákon lévő pénzeket. Januárban aztán – folytatta Rogán – a K&H brókercégénél lévő öszszeg útnak is indult. A különös véletlenekről szólva kitért még arra, hogy a Britton cég és Kulcsár Attila jó kapcsolatot ápol két MSZP-s polgármesterrel, s mindkét önkormányzat százmilliós, illetve milliárdos nagyságrendben ad megbízást a K&H brókercégének.
*
– Véletlen az is, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter férje a Britton cég helyiségeiben tartott fenn egy ideig ügyvédi irodát – tette hozzá. Rogán szerint a véletlenek egybeesése eredményeként egyre többen érzik úgy, hogy az MSZP ígérete az új politikai morálról elveszett. Erre reagálva Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár Rogánnak címezve közölte: célszerű lenne ezeket az állításokat pontosabban alátámasztani. Ismeretei szerint ugyanis az, amit a fideszes politikus elmondott, legfeljebb a feltételezés szintjén igaz.

Kuncze Gábor napirend előtt ugyancsak a brókerbotránnyal kapcsolatban emelt szót. – Magyarország miniszterelnökét nem lehet alaptalanul rágalmazni, egy köztisztviselő pedig ezt tette, amikor politikai nyilatkozatot téve Medgyessy Péter kormányfő érintettségéről beszélt – utalt az SZDSZ elnöke Szász Károlyra. Hozzátette: ha így folytatják, és sikeres lesz a másik fél politikai lejáratása, akkor együtt járatódik le az egész politika. – Valahol, valamikor lennie kellene egy határnak, amit senki nem lép át – hangsúlyozta.

Lengyel Zoltán (Fidesz) azt kérdezte: miért módosítottak kormányrendeletet tavaly karácsony után egy nappal, ami lehetővé tett a K&H-ügyben bizonyos pénzmozgásokat, elhárított egy akadályt Kulcsár Attila útjából? Figyelembe vette-e a kabinet az MNB, a PSZÁF véleményét? – kérdezte. Válaszában László Csaba pénzügyminiszter visszautasította azt a felvetést, hogy a kormányból bárki érintett lenne a brókerbotrányban. Azt is visszautasította, hogy a kormányrendelet módosítása Kulcsár vagy bárki érdekében történt volna.

Megfelel-e a valóságnak, hogy László Csaba pénzügyminiszter még az NBH feljelentése előtt tájékoztatta volt bankjának vezetését a kirobbanó brókerbotrányról, miután Tóth András államtitkár találkozott Kulcsár Attilával? – kérdezte interpellációjában Répássy Róbert (Fidesz). A képviselő utalt arra, hogy bizonyos információk szerint a hivatalos eljárás megkezdése előtt Tóth András tájékoztatta a kormányzatot, így László Csabát is a Kulcsár Attila által elmondottakról, majd a pénzügyminiszter ezt jelezte a K&H Bank vezetésének. A kancelláriaminiszter a részletek említése nélkül annyit elismert, hogy Tóth beszámolt a pénzügyi kormányzatnak a brókerrel folytatott tárgyalásáról. A nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter ezt azzal indokolta: meg akarták előzni, hogy a betéteseknek komolyabb káruk keletkezzen. Répássy Róbert a miniszterelnökhöz is kérdést intézett azzal kapcsolatban, hogy Medgyessy Péter ismeri-e Kulcsár Attilát, illetve Rejtő E. Tibort, a K&H volt vezérigazgatóját, akit gyanúsítottként már letartóztatott a rendőrség. A kormányfő szűkszavú választ adott. Mint mondta, Kulcsár Attilát nem, Rejtő E. Tibort mint bankvezetőt viszont hosszú évek óta ismeri.
Demeter Ervin fideszes képviselő arról érdeklődött Kiss Péter kancelláriaminisztertől, hogy miről tájékoztatta őt Bácskai János, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi igazgatója. A politikus a parlament nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti ülésén elhangzottakat idézve elmondta: Bácskai beszámolója szerint több alkalommal járt az Ausztriában letartóztatott Kulcsár Attilánál, és a tőle származó információkat közölte Kiss Péterrel. A kancelláriaminiszter szerint Demeter tisztességtelenül járt el, mert a bizottság zárt ülésén elhangzottaknak csak a szocialistákra vonatkozó részét említette, a fideszes „vonulatot” kihagyta. Megjegyezte: ő nem kíván ezekről a részletekről beszélni, viszont a nemzetbiztonsági bizottság mai ülésén mindenről beszámol.
– Valóban szolgálnak és védenek a rendőrök a szlogenjüknek megfelelően, vagy egyes esetekben nem a feladatuknak megfelelően járnak el? – tette fel a kérdést Kovács Zoltán fideszes képviselő. Emlékeztetett arra, hogy a K&H-botrány több potenciális gyanúsítottját is engedte a hatóság külföldre távozni. Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára visszautasította Kovács kijelentéseit, és arra hivatkozott, hogy Kulcsár Attila letartóztatására nem volt törvényes lehetőség, mielőtt Ausztriába távozott.

Szabó István (Fidesz) a Proware Kft. kormányváltás utáni nagy öszszegű megbízásáról érdeklődött, amelyet Tarjáni Péter ügyvezető szerint Baja Ferenc, akkor a MeH politikai államtitkára nem fizetett ki politikai okok miatt. Kiss Péter kancelláriaminiszter szerint ilyen projekt nem is volt, tehát az ügyvezető állításainak, amelyek szerint Baja csődbevitellel akarta büntetni, nem is lehet valóságtartalma.

Balogh László (MDF) azt tudakolta: a külügyminiszter milyen forrásból értesült arról, hogy Szerbia-Montenegró nem fogadja el a kettős állampolgárság bevezetésére vonatkozó javaslatot, miközben a szerb külügyminiszter-helyettes a sajtóban azt mondta: a megállapodásnak nincsen akadálya. Kovács László, külügyminiszter leszögezte: a döntésről táviratban tájékoztatták.

A parlament döntött az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság felállításáról.

A frakciók mindegyike támogatja az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját lezárta az Országgyűlés.

Tegnap letette miniszteri esküjét Kökény Mihály, aki a posztjáról távozó Csehák Juditot váltja az egészségügyi tárca élén.

A koalíció nemet mondott a sürgősségre
Nem támogatta tegnap a parlamentben az MSZP és az SZDSZ a házszabálytól történő eltérést a K&H- és a PannonPlast-ügyet vizsgáló bizottság esetében. A koalíciós pártok azt kifogásolták, hogy a testület nevében szerepelne a kormányzati és kormánypárti politikusok érintettségének a vizsgálata, amely szerintük manipulatív, és prejudikálná a munka eredményét. Ha a házszabálytól való eltérés megkapta volna a négyötödös támogatást, akkor már tegnap létrehozták volna a bizottságot. Göndör István (MSZP) szerint a felelősség abból a szempontból egyetemleges, hogy lehetnek ellenzéki politikusok is az érintettek között. Kuncze Gábor (SZDSZ) kifejtette: bár ő nem gondolja, hogy mindenki érintett lenne az ügyben, ezt a vizsgálatnak kellene tisztáznia. Áder János (Fidesz) elmondta: a kormánypárti politikusok szerepének vizsgálatára azért tértek ki külön, mert arra a felhívásukra, hogy a K&H tegye közzé: fideszes politikussal vagy az előző kormány tagjával áll üzleti kapcsolatban, még egyetlen név sem érkezett a banktól. Az MSZP viszont azóta sem tett ilyen nyilatkozatot.