Túl optimisták a deficitcélok

Már csak a kabinet bízik a nemrégiben kitűzött deficitcélok teljesíthetőségében: a közelmúltban több olyan elemzés is napvilágot látott, amely kétségbe vonja a magyar makrogazdasági mutatók gyors helyreállítására vonatkozó kormányzati várakozásokat.

Jövőre gyorsul a magyar gazdaság növekedési üteme, de csekély az esélye a központi deficiteknek a kormány által tervezett mértékű csökkentésére – idézte tegnap az Economist Intelligence Unit (EIU) legújabb jelentését a távirati iroda. A vezető londoni gazdaságelemző ház szerint a magyar gazdaság összkibocsátásának értéke az idén három százalékkal nőhet a tavalyi 3,3, illetve a 2001-es 3,8 százalék után, de jövőre már 3,4 százalékos GDP-bővülés várható. A magyar gazdaság rövid távú kilátásairól a londoni cég azt írta, hogy a folyómérleg-hiány az idén valószínűleg az éves GDP-érték 5,9 százalékára duzzad a tavalyi négy százalékról, és még jövőre is 5,6 százalék lesz. Az államháztartási hiány csökkentésére kidolgozott hivatalos tervekről az Economist Intelligence Unit elemzői úgy vélekednek, hogy a menetrendben „van egy-két hiányosság, kezdve mindjárt 2003-mal”, amikor a központi deficit várhatóan meghaladja az 5,5 százalékot. Mindemellett – annak ismeretében, hogy Magyarországon hagyományos a választási osztogatás – az EIU szerint meglehetősen távolinak tűnik annak az esélye is, hogy 2006-ra – éppen a következő választások évére – sikerülne a maastrichti követelményekben megszabott 3 százalék alá csökkenteni a hiányt.

Hasonló következtetésekre jut az International Center for Economic Growth (ICEG) európai központjának tanulmánya is, amely szerint az idei és a 2004-re tervezett kiigazítási lépések összességében elégtelenek a kialakult egyensúlyi problémák kezelésére. A tanulmány szerint a tervezett korrekció egyszerre kíván megfelelni több, egymással nehezen összeegyeztethető szempontnak: a versenyképesség növelésének, a korábban meghirdetett szociális ígéretek és állami osztogatás teljesítésének, valamint az egyensúlyi zavarok kezelésének. A 2003-as költségvetési politikára az elégtelen kiigazítás és a további finanszírozhatatlan kötelezettségek felvállalása jellemző, ugyanakkor a 2004-re meghirdetett kiigazítás a bevételek növelésén és nem a kiadások csökkentésén keresztül valósulna meg.
A kormány a bírálatok ellenére bízik tervei kivitelezhetőségében: Molnár Albert, az MSZP-frakció gazdasági munkacsoportjának tagja tegnap arról beszélt, hogy megjelentek az első kedvező jelek a gazdaságpolitikában, így minden esély megvan arra, hogy a magyar gazdaságban növekedés kezdődjön, ez pedig lehetővé teszi a jóléti intézkedések finanszírozását. Molnár szerint munkahelyteremtő beruházások jöttek létre, a Budapesti Értéktőzsde indexe 9 ezer pont fölött van, stabilizálódott a forint, augusztusban 4,7 százalék volt az infláció.