Egy prágai bíróságon tegnap megkezdődött a Husak-rezsim titkosrendőrségének egyik nagyszabású, a rendszert bírálók elleni akciójában résztvevő egykori titkosrendőrtisztek ügyének tárgyalása. Az államügyészség által megfogalmazott vádirat szerint az Asanace (Tisztogatás) fedőnevű akció 1977 és 1985 között zajlott le. A belügyminisztérium és az állambiztonsági szolgálat munkatársai az akcióval megpróbálták megfélemlíteni az 1977 januárjában megjelent Charta ’77 emberi jogi petíció aláíróit, s állandó zaklatásokkal elérni, hogy elhagyják a szocialista Csehszlovákiát. Ez mintegy húsz esetben sikerült is nekik. Az akció során legalább ötven ellenzékit állítólag fizikailag is bántalmaztak, s hoszszabb-rövidebb időre rács mögé dugtak.
Eredetileg tizenegy vádlottat, az egykori megyei állambiztonsági igazgatóságok magas rangú tisztjeit idézték a bíróság elé, ám a tárgyaláson csupán öten jelentek meg. A tegnap kezdődött tárgyalás során a vádlottak arról akarták meggyőzni a bíróságot, hogy ártatlanok, és az akció során erőszakkal senkit sem kényszerítettek emigrációba. Az egyik vádlott azt hangoztatta, sosem alacsonyodott volna le annyira, hogy bárkit is fizikailag bántalmazzon. A Hradec Králové-i állambiztonsági igazgatóság egykori vezetője pedig azzal védekezett, hogy lényegében semmire nem volt lehetősége, mert a parancs magától Jaromír Obzinától, az akkori belügyminisztertől érkezett. Márpedig ha megtagadta volna a parancs teljesítését, akkor büntetőeljárást indítottak volna ellene – védekezett a vádlott. Jana Hercegová államügyész szerint a kommunista diktatúra idején is volt joga a rendőrség tagjainak ahhoz, hogy megtagadják a parancs teljesítését, ha az ellentétes volt az akkori hatályos törvényekkel. Az ügyész rámutatott, megvolt a lehetőségük ahhoz is, hogy lemondjanak posztjukról, vagy kilépjenek az államrendőrség kötelékéből.

Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot