Donald Trump energiapolitikája – a „drill baby, drill”, vagyis az olajkitermelés fokozására utaló szlogen – az amerikai energiaszuverenitást akarja megteremteni. E kitermelést növelő stratégiának egyaránt lennének hazai és külpolitikai céljai, ez utóbbi része lehet a piacszerzés – mondta el lapunk megkeresésére Lévai Dániel, a Magyar Külügyi Intézet Egyesült Államok külpolitikájára szakosodott kutatója. Ennek pedig része lehet akár Magyarország is. Donald Trump az EU–USA közötti kereskedelmi egyensúlytalanságok kapcsán megjegyezte, hogy amerikai LNG-vásárlással Brüsszel megoldhatná a kereskedelmi hiány problémáját. Ezen a ponton érdemes felidézni a Külügyi Intézet elemzését: Washington eltökélt abban, hogy a vámpolitikára és az amerikai biztonsági garanciára alapozva nyomást gyakoroljon Japánra, Dél-Koreára és Tajvanra, és a projekt révén domináns szerepet szerezzen a globális energiapiacon. Ennek a globális stratégiának része lényegében Európa is.
Fotó: Shutterstock
Lévai Dániel a hazai érintettség kapcsán elmondta, a magyarországi LNG-import kulcsa a horvát Krk szigetnél található állomás, ez az amerikai LNG-útvonal egyik legfontosabb állomása lehet magyar nézőpontból. A sajtóban olyan hírek is napvilágot láttak, hogy amerikai érdeklődés van az ukrán gázvezetékek iránt, ami magyar szempontból is fontos lehet. Elképzelhető ugyanis, hogy a békekötést követően amerikaiak lennének az elsődleges szereplők az oroszokat követve a gáztranzit-kereskedelemben.
A kutató ennek kapcsán felhívta a figyelmet, az energiabeszerzés további drágulása várható akkor, ha még több közvetítő jelenik meg a piacon és a közvetítőknek a saját profitérdekük lesz az elsődleges. Ugyanakkor Magyarország az elmúlt időszakban jelentős lépéseket tett az energiadiverzifikációra, amivel csökkenti kitettségét. A többirányú ellátás szempontjából érdekes még, hogy mind az amerikaiak, mind a katariak az LNG-export bővítésében gondolkodnak. Amennyiben ezek a kapacitások megérkeznek Európába, abból Magyarország is profitálhat – mutatott rá Lévai Dániel.
A kutató kérdésünkre végül megjegyezte, az energiapolitikai események nem teljesen függetlenek az orosz–ukrán háború alakulásától. A tárgyalások következő fordulója Törökországban lesz csütörtökön, ahol sor kerülhet a mostani béketeremtési időszak legfontosabb ukrán–orosz találkozójára. Egy bizonyos, Washington az elmúlt hónapokban minden eszközét bevetette, hogy közelebb hozza a békét Ukrajnában. A konfliktus befagyasztása elsődlegesen most Ukrajnán és Oroszországon múlik – mutatott rá Lévai Dániel.
Eközben, ahogyan írtuk, Brüsszel ragaszkodik az orosz energia (jelen esetben kiemelve az orosz földgáz és LNG) teljes körű betiltásához még akkor is, ha a háborúban álló felek holnap békét kötnének egymással. Mindezt pedig nem szankcióként, hanem kereskedelmi intézkedésként vinnék véghez, amihez az egyhangú szavazás helyett elegendő a minősített többség. Emlékezetes, a kínálat szűkülése a tőzsdei gázárakban eddig több mint kétszeres emelkedést okozott és a teljes tiltás jobb esetben is további kétszeres áremelkedést váltana ki. Azért jobb esetben, mert ahogyan a 2022-es árrobbanás is rámutatott, a nagy volumenű kínálati sokkok árhatása gyakran egyéb nem várt – például spekulatív – folyamatokat is beindíthat.
A diverzifikáción túl két dolog mutathat a megoldás felé: a tagállamok jogi felkészülése, másik pedig az összefogás. Robert Fico szlovák miniszterelnök hamar nyilvánvalóvá tette, nem támogatja az ilyen észszerűtlen kereskedelmi döntéseket. A végleges döntés június elején várható. A tervek szerint megkezdődő béketárgyalások pedig szintén heteket vagy akár hónapokat vehetnek igénybe.
