Végleg hazatérnek a Magyar Királyi Honvéd Folyamőrség megalapítójának és első parancsnokának hamvai – értesült lapunk a Honvédelmi Minisztériumtól.
Wulff Olaf Richárd vezérfőkapitány hetven esztendővel ezelőtt hunyt el Costa Ricában, és most, hosszas előkészítő munka után a Honvédelmi Minisztérium teljes katonai tiszteletadás mellett május 21-én, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 52. parcellájában helyezi végső nyugalomra a hős magyar katonát.
Norvég apa, porosz anya
A némileg idegenül csengő nevű hadihajós parancsnok származása és katonai pályafutása kapcsán a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum sietett lapunk segítségére:
Wulff Olaf norvég édesapa és porosz édesanya gyermekeként 1877-ben Budapesten látta meg a napvilágot.
Egész életét hazája szolgálatának és a magyar folyami hadihajózás ügyének szentelte. Wulff 1895-ben végezte el a fiumei Haditengerészeti Akadémiát. A következő két évtizedben haditengerész tisztként egyaránt szolgált a Dunán és a tengeren, többek között három évet töltött el Kelet-Ázsiában.
Az első világháború kitörésekor sorhajóhadnagyként a Duna-flottillához volt beosztva.
A harcok sűrűjében
Wulff Olafot 1914 szeptemberében két hétre kinevezték a Duna-flottilla ideiglenes parancsnokává. Ekkor, szeptember 28-án hajtotta végre a Temes monitorral a legendássá vált szávai áttörést, amellyel meghiúsította a szerb csapatok átkelését, és megerősítette a Száva-frontot. E haditettéért 1922-ben megkapta a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjét. Wulff 1914 októberében a Temes monitor parancsnoka lett, majd ennek elsüllyedése után a Bodrogé, végül a Temes II-é.
1915 májusában korvettkapitánnyá léptették elő, 1917 márciusában a Duna-flottilla parancsnokhelyettese lett.
A háború során Wulff Olaf részt vett a Duna-flottilla minden jelentősebb hadműveletében. Ott volt 1915 októberében a Belgrád előtti harcok sűrűjében. Majd 1916 októberében az ő parancsnoksága alatt álló egységek semmisítették meg a rjahovói román hadi hidat.
Nevéhez fűződik a Duna-flottilla legnagyobb nautikai bravúrja: 1918 áprilisában német kérésre a parancsnoksága alatt a róla elnevezett hajóosztag átkelt Odesszába a Fekete-tengeren. Az osztrák–magyar hadihajók a szeptemberi visszavonulásukig eredményesen működtek a Dnyeper és a Dnyeszter folyókon.
Az I. világháború végén, 1918. október 30-án az uralkodó, IV. Károly átadta a Duna-flottillát a magyar kormánynak. Újvidéken a délszláv legénység kiszállt, és november 3-án Marius Ratkovics ellentengernagy átadta a parancsnokságot a fregattkapitánnyá előléptetett Wulff Olafnak. Wulff a közös hadilobogó mellé felvonatta a magyar trikolórt, és a flottilla így futott be november 6-án Budapestre.
Az elvesztett háborút követően az antant már 1918 decemberében megfosztotta Magyarországot a legütőképesebb hadihajóitól. Wulff erélyes intézkedéseket tett a megmaradt hajók rendbehozatalára, de nem sok ideje maradt rá. A kommunista hatalomátvétel napján letartóztatták, ám sikerült megszöknie, és Bécsbe menekülnie.
Újrakezdés Trianon után
Miután a trianoni békediktátum magyar folyami hadihajózást nem engedélyezett, 1920. október 4-én Wulff javaslatot terjesztett elő a hadihajózás folyamrendészetté átszervezéséről.
Kezdeményezése nyomán 1921. március 1-jén létrejött a Magyar Királyi Honvéd Folyamőrség, amely névleg a Belügyminisztérium alá tartozott. Felügyelője, azaz legfőbb irányítója Wulff Olaf lett. 1922-ben vezérkapitánnyá, azaz ellentengernaggyá léptették elő.
A rendkívül nehéz körülmények dacára Wulff Olaf sikerrel szervezte újjá és gyarapította a békediktátum előírásai miatt rejtett magyar hadihajózást. Ezt a munkát 1927-ig nemcsak az anyagi nehézségek, hanem a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság állandó ellenőrzései is hátráltatták. Wulff a folyamőrség legfontosabb feladatának Magyarország folyami határainak megvédését tekintette. 1926-ban vezérfőkapitánnyá, azaz altengernaggyá léptették elő.
Wulff Olaf 12 évig állt a folyamőrség élén, 1933 áprilisában helyezték nyugállományba.
Nyugdíjazása után is számos fontos pozíciót töltött be, emellett jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki.
Tudva, hogy a bevonuló szovjetektől semmi jót nem várhat, 1944 decemberében a feleségével együtt elhagyta Magyarországot. A háború végét követően Costa Ricában telepedtek le. Wulff Olaf itt hunyt el 1955-ben.
A hadak (vízi)útján
A Duna mindig is meghatározó szerepet játszott Magyarország történelmében, a hadak útja is gyakran a folyó mellett haladt, amelyet szállító- és hadihajók kísértek. Kézenfekvő volt, hogy a magyar királyság is hajóhadat tartott fenn a Dunán, amely 1526 után beolvadt a Habsburg Birodalom vízi haderejébe. Ugyan 1866-ban a dunai flottillát feloszlatták, de öt évvel később újraalapították, immár az osztrák–magyar haditengerészet részeként. E korszerű, páncélozott folyami monitorokból álló erő később a cs. és kir. Duna-flottilla nevet kapta. Ebből a korszakból két páncélos monitor is túlélte a történelem viszontagságait: a Lajta, a világ legidősebb, vízen úszó, helyreállított, monitor típusú hajója tavasztól őszig a pesti Duna-parton, a Parlament északi oldalánál horgonyoz. A korhűen restaurált hajó a Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezredének tiszteletbeli zászlóshajója. A Wulff Olaf által parancsnokolt Bodrog monitor is a Dunán van kikötve, igaz, Belgrádban. Az I. világháborút túlélő hadihajó a jugoszláv flottához került, a Lajtához hasonlóan néhány évvel ezelőtt állították helyre.
