Kútbiztonságról és a töltőállomások sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzéséről tárgyalnak hamarosan a hazánkban működő, benzinkúttárságokat tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) és a Belügyminisztérium (BM) illetékesei.
Bozsik Frigyes, a Mol Rt. biztonsági igazgatója, valamint a MÁSZ kútbiztonsági munkacsoportjának tagja a Magyar Nemzetnek elmondta: az értekezlet célja a BM és a MÁSZ megelőzési feladatainak „összefésülése”, valamint a töltőállomások biztonsági minimumainak meghatározása lesz. Ezért a Mol kötelezővé teszi a riasztórendszerek bekötését a rendőrségi objektumokba, előírja a jó minőségű videoképek készítését, és kezdeményezi a kutasok számára készített, a támadások és más bűncselekmények esetére kidolgozott, gyakorlati tanácsokat tartalmazó oktatófilmjének népszerűsítését.
Az utóbbi nyolc évben és az idén eddig közel 140, legtöbbször fegyveres támadás ért benzinkutakat hazánkban. Ebből a legtöbb (29) tavaly, a legkevesebb (9) 1998-ban történt, az idei statisztikák pedig az első nyolc hónapban 14 esetet számolnak.
A támadások zömében a rablók csak félelemkeltésre és fenyegetésre használják fegyverüket, de adott esetben nem riadnak vissza annak használatától sem. Mindezt alátámasztja az a tavalyi veszprémi, illetve az idei Tolna megyei eset, amikor a kútkezelő életébe került a támadók néhány tízezer forintos zsákmánya.
Szomor Sándor alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályának nyomozó osztályvezetője lapunk érdeklődésére elmondta: a benzinkutakat veszélyeztető bűncselekményeket a rendőrség öt kategóriába sorolja. Közülük legsúlyosabb a rablás, míg a legelterjedtebb a fizetés nélküli távozás. Emellett gyakoriak a shopokban történő alkalmi lopások, amikor az elkövetők minimális összegért tankolnak, majd bent az üzletben ennek többszörösét visszalopják, amíg sorban állnak a kasszánál. Kevésbé jellemző, de számolnak a nem 24 órás nyitva tartású üzemanyagtöltő-állomások esetében a zárás után elkövetett betöréses lopással, valamint a rongálással is.
A rablótámadásokat megakadályozni ugyan nem lehet, viszont a kutak biztonsági rendszereinek növelésével el lehet tántorítani szándékuktól a bűnözőket. Az európai jogszabályok minimális biztonsági rendszerhez kötik az üzemanyagtöltő állomások létesítését, de a tapasztalatok szerint a kúttulajdonosok és a kúttársaságok – anyagi lehetőségeikhez mérten – ezeknél jóval komolyabb védelmi eszközökkel szerelkeznek fel, és megfogadják a rendőrség biztonságtechnikai ajánlásait is.
Mindennek köszönhetően ma már sok helyen úgynevezett csendes riasztórendszer működik, azaz egy idegenek számára nem látható helyen lévő gomb megnyomásával a riasztó a szomszédos üzletekben vagy egyből a rendőrségen jelez. Ezenkívül a legtöbb nagyobb forgalmú állomáson látható és rejtett kamerarendszert is kiépítettek, és a készpénzforgalom csökkentésére bankkártyával is lehet fizetni. Ha pedig bizonyos összegű készpénz összegyűlik, azt azonnal egy, a kúton dolgozók által nem nyitható széfbe helyezik, amelyet rendszeresen ürítenek. Egyre több a 24 órás nyitva tartású töltőállomás is, ahol egyszerre legalább két-három alkalmazott van szolgálatban, s az egyes ásványolaj-társaságoknál már természetes, hogy gyorsétterem- vagy büfélánccal együtt üzemelnek, ami nemcsak a forgalmat, de az egyszerre jelen lévő alkalmazottak számát is tovább növeli.
Az alezredes tájékoztatása szerint mindezek hatására napjainkra jelentősen megnőtt a bűnözők lebukásának veszélye – példaként említette, hogy több esetben a kamerák által rögzített felvételek juttatták a rendőrséget a tettesek nyomára –, és emiatt a rablóknak egyre kevésbé éri meg a jellemzően pár tíz-, esetleg százezer forintnyi zsákmány a kapható büntetés ellenében. A legtöbb támadás a fővárosban történik. Pusztai Attila századostól, a Budapesti Rendőr-főkapitányság rablási alosztályvezetőjétől megtudtuk: 1998 óta összesen negyven ilyen bűncselekmény történt, ebből idén kilenc. Közülük eddig tizenöt esetben találták meg a nyomozók a tetteseket.
A legkisebb rabolt összeg 47 ezer forint volt, a legnagyobb 3,5 millió, de az esetek 98 százalékában csak néhány tízezer forint volt a zsákmány.
origo.hu
Az új pápa mindig remény és kezdet – magyar püspök szólalt meg XIV. Leóról
