Maffiavádak a litván elnök ellen

Nem felejtjük el azokat, akik mellettünk álltak – fogalmazott az iraki hadműveletek befejezésekor a litván elnökhöz írott levelében George Bush. Azóta azonban történt egy és más a balti államban, így korántsem biztos, hogy az amerikai elnök ma is köszönetet mondana Litvánia első emberének a terrorizmus elleni világméretű hadjáratban játszott szerepéért. A helyzet roppant kínos, hiszen most éppen Rolandas Paksast gyanúsítják maffiakapcsolatokkal.

A januári litvániai választásokon hajszállal győztes Paksas elnököt a tervek szerint december 8-án fogadná Bush a Fehér Házban. Könnyen lehet azonban, hogy egy mindeddig példátlan politikai botrány meghiúsítja a történelmi találkozót. A negyvenhat éves Paksast ugyanis azzal vádolják, hogy orosz gengszterekkel áll kapcsolatban. Ahogy ilyenkor lenni szokott, eleinte csak a munkatársait gyanúsították. Az állambiztonsági szolgálat még október végén arról számolt be, hogy az elnök hivatala és egyik munkatársa kapcsolatokat ápol az orosz alvilággal. A vádak szerint Litvánia közvetítő szerepet játszott orosz bűnözők illegális fegyverüzleteiben és nemzetközi terrorszervezetek finanszírozásában. A jól értesültek még azt is tudni vélték, hogy az egyik üzletember orosz helikopter-alkatrészeket adott el Szudánnak. Akárhogy is van, az elnök megtette, amit ilyenkor szokás – elbocsátotta a jelentésben név szerint is megemlített nemzetbiztonsági tanácsadóját. Csakhogy a szellem kiszökött a palackból: szerdán Paksas mind a hat főtanácsadója bejelentette lemondását. Tegnap délután az elnök elfogadta az ő távozásukat is, ami arra utal, hogy eleget kíván tenni nyilvános ígéretének, miszerint „eloszlatja a ködöt”.
Litvániában egyelőre teljes a tanácstalanság. Mindenki a vélelmezett maffiakapcsolatokról beszél, az emberek azt latolgatják, hogy koholmányról van-e szó, avagy Paksas valóban érintett az ügyben. A közérdeklődést jól jellemzi, hogy az egész ország lélegzet-visszafojtva követte a sebtében létrehozott különbizottság üléséről tudósító televíziós közvetítést. Bár az elnök folyamatosan tagad, és a személye ellen szőtt összeesküvésnek nevezi a vádakat, „túlélési” esélyeit tagadhatatlanul rontja, hogy a parlament bizottsággal vizsgáltatja az államfő esetleges leváltásának lehetőségét, ráadásul az ügyészi hivatal is vizsgálatot indított az ügyben.
Valószínűleg nem minden alapot nélkülöző állításokról van szó, hiszen Aloyzas Sakalas, a bizottság elnöke közölte, bizonyítékai vannak Rolandas Paksas államfő alvilági kapcsolataira és arra, hogy Litvánia a nemzetközi terrorizmus egyik finanszírozási bázisa. Sokaknak eszébe ötlött az is, hogy idei megválasztása után az elnök soron kívüli állampolgárságot adott egy kampányát finanszírozó orosz üzletembernek. Nem használ Paksasnak az sem, hogy a bizottság birtokába jutott bizonyos lehallgatott telefonbeszélgetéseknek, igaz, ezekről Sakalas egyelőre nem kíván nyilatkozni.
A „litvániai Watergate”-nek elkeresztelt botrány aligha használ az ország megítélésének, ráadásul a NATO- és EU-tagságra törő Litvániát mindeddig sereghajtóként emlegették a balti államok sorában. Megválasztásakor Rolandas Paksas ígéretet tett arra, hogy megszilárdítja a közrendet és átláthatóbbá teszi az állam működését. Az ügy jelenlegi állásánál még az is könnyen előfordulhat, hogy a teendők az utódjára hárulnak.