A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) arra számít, hogy az idei 2,9 százalékos növekedés után jövőre 4,2 százalékkal bővül az amerikai GDP, míg 2002-ben az emelkedés minimális, 0,3 százalék volt. Japán kikerült a visszaesésből: gazdasága idén már 2,7 százalékkal erősödött, jövőre pedig 1,8 százalékkal erősödik. Ugyanakkor az eurózónában a gazdasági növekedés kisebb ütemű lesz, 2003-ban 0,5 százalékos, 2004-ben 1,8 százalékos. A 30 országot tömörítő párizsi székhelyű szervezet ugyanakkor rámutatott arra, hogy a globális gazdasági növekedés üteme nem lesz elég nagy ahhoz, hogy rövid távon jelentősebben csökkentse a munkanélküliséget, ami az Egyesült Államokban az idei 6,1 százalékról 2005-ben 5,2 százalékra mérséklődik, Japánban 5,3 százalékról 5,0 százalékra csökken, míg az eurózónában az idei 8,8 százalékról jövőre 9,0 százalékra nő, majd 2005-ben 8,7 százalékra süllyed.
Az OECD szerint az a magyar cél, hogy az államháztartási hiány 2005-re a GDP 2,8 százalékára mérséklődjön „nagyra törő, de nem végrehajthatatlan feladat”. Az OECD várakozása szerint a deficit idén 5,2 százalék lesz, ami meghaladja a kormány által előirányzott 4,8 százalékot, jövőre mintegy egy százalékponttal 4,3 százalékra mérséklődik. Ahhoz, hogy teljesüljön a 2005. évi cél, jelentős kiadáscsökkentésre lesz szükség a költségvetésben. Azzal a magyar céllal kapcsolatban, hogy Magyarország 2008-ban csatlakozik az eurózónához, az OECD szerint a makrogazdasági politika szigorú koordinálására és költségvetési fegyelemre van szükség, hangsúlyozva, hogy a költségvetési szigorításokat azonnal meg kell kezdeni. Az OECD jelentése arra figyelmeztetett, hogy ha a bérek nagyobb ütemben nőnek az előre jelzettnél, az alááshatja az exportnövekedést, ami a legnagyobb kockázati tényező. A párizsi székhelyű szervezet arra számít, hogy Magyarországon az infláció az idei 4,6 százalékról jövőre 6,5 százalékra emelkedik, majd 2005-ben 4,5 százalékra mérséklődik.
Szlovákia továbbra is az egyik leggyorsabban fejlődő ország marad Közép- és Kelet-Európában 2004-ben és 2005-ben, miközben mérséklődik az inflációja és csökken államháztartási hiánya. A kormány nagyra törő szerkezeti reformjait üdvözölve az OECD úgy vélte, hogy azok végrehajtása erősíti a gazdaság és a foglalkoztatás bővülését. Az OECD arra számít, hogy Szlovákia 2006-ra teljesíti az EMU költségvetési előírásait. A szervezet várakozása szerint Szlovákia idei gazdasági növekedése 3,9 százalékos lesz, ami jövőre 4,2 százalékra, 2005-ben 4,4 százalékra nő. Az infláció üteme folyamatosan csökken majd, az idei 8,6 százalékról 2004-ben 7,9 százalékra, 2005-ben 4,0 százalékra süllyed.
Csehország gazdasága a következő években fokozatosan nő, de kockázati tényező marad az államháztartási hiány romlása, ami miatt az ország csatlakozása az euróhoz 2010-re vagy későbbi időpontra húzódik. Az OECD várakozása szerint idén a cseh GDP 2,5 százalékkal, 2004-ben 2,9 százalékkal, 2005-ben 3,2 százalékkal nő. Az infláció erősödésére lehet jövőre számítani a januártól bevezetésre kerülő magasabb közvetett adók miatt.
A lengyel GDP-t tekintve a világszervezet hangsúlyozta, hogy az a varsói kormány által vártnál kisebb mértékben erősödik, a munkanélküliségi szint a legmagasabb marad a térségben, és komoly szigorításokra van szükség a költségvetésben. Az OECD úgy vélte, hogy a lengyel hazai össztermék idén 3,3 százalékkal nő, jövőre 3,5 százalékkal erősödik. A kormány 2004-re 5 százalékos GDP-növekedésre számít – írta az MTI–Eco.
Az OECD jelentéséről független szakértők azt nyilatkozták, hogy az túlságosan optimista, az elemzők rámutattak, hogy míg jelenleg Japán gazdasági növekedése a legkockázatosabb, addig a kelet-közép-európai térség tagállamai várhatóan igen jelentős gazdasági előrelépéseket tesznek 2004-ben. Az eurózóna növekedését szintén megkérdőjelezik a szakértők, mivel Franciaország és Németország jelenleg nem azt a képet mutatja, hogy erőteljes növekedést csikarnak ki majd magukból. Az elemzők pesszimistábban fogalmaznak, mint az OECD, azaz mérsékelt, inkább nagyon enyhe gazdasági növekedést lehet várni a világtól 2004-ben, a már említett Kelet-Európa dinamikus, míg Nyugat-Európa gyengébb gazdasági javulást jelenthet egy év múlva. Szektorok tekintetében jelzik az elemzők, hogy a számítástechnikai és telekommunikációs üzletágak újból jelentős teret nyernek a növekedésben, de a gyógyszergyártók és luxusipari, valamint fogyasztási termékeket gyártóknál stagnálás várható. Kemény idő járhat majd a szezonális termékeket gyártókra, sőt be kell kalkulálni a gazdasági növekedésbe a geopolitikai változásokat is, ezek összessége fogja meghatározni a 2004-es gazdaság irányát.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
