Összehangolt uniós védelem

Az Európai Bizottság reményei szerint 2005. január elsejétől az eddigieknél jóval öszszehangoltabb és eredményesebb lesz az EU külső határainak őrizete. Ekkor áll fel ugyanis az az európai hivatal, amely egyebek között az unió szárazföldi, tengeri és légi határainak őrizetét koordinálja.

Az ügynökség feladatait részben már most ellátják az egyes tagországok: Németország például a szárazföldi határok védelmét hangolja össze, Olaszország a repülőterek, Spanyolország és Görögország pedig a tengeri határok őrizetét koordinálja. Finnország a legveszélyesebb határszakaszok feltérképezését fogja össze. Az Európai Bizottság javaslata szerint a határvédelmi hivatal mindezeket a feladatokat egy kézben tartaná, azaz összehangol-ná a tagállamok közötti operatív együttműködést. Emellett segítséget nyújtana a határőrök képzésében, és szükség esetén műszaki berendezéseket is a nemzeti határőrségek rendelkezésére bocsátana (például olyan detektorokat, amelyek képesek kimutatni: vannak-e emberek – a menekültek csempészésére előszeretettel használt – konténerekben). A szervezet kivenné részét az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni harcból is.
Az ügynökség – amely a tervek szerint mintegy 30 munkatárssal kezdené meg működését – az első évben hatmillió, a következő esztendőben pedig tízmillió euróval gazdálkodhatna. Székhelyéről még nincs megállapodás, erről a tagországoknak kell döntést hozniuk. Mindazonáltal megfigyelők úgy vélik: szerencsés lesz az az ország, amely „megcsípi” a kínálkozó lehetőséget, és otthont adhat a szervezet központjának, hiszen – mint mondják – a dicsőségen túl nem kevés pénzről van szó.
Brüsszeli tisztviselők egyébként nem győzik hangsúlyozni, hogy az új ügynökség nem jelenti a közös uniós határőrség megszervezését. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy a határvédelmi hivatal csak az első lépés az „Európa-erőd” kialakulása felé. Antonio Vitorino, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi kérdésekért felelős tagja azonban igyekezett eloszlatni a félelmeket, és kijelentette: a tagállamok továbbra is maguk felelősek határaik ellenőrzéséért, így az a jövőben is nemzeti hatáskörben marad.
A szervezet egyébként már a kibővített Európai Unió határán működne, így illetékességi körébe tartozna például a magyar–ukrán határszakasz is. Bizottsági tisztviselők elmondták, hogy az ügynökséget érintő kérdésekben a schengeni együttműködésben részt vevő országok dönthetnének – írja a Bruxinfo. Nagy-Britannia, Írország és ideiglenesen a jövőre csatlakozó tíz ország a szabályok szerint jelen lehet a schengeni együttműködésről szóló témák megvitatásán, ám a konkrét döntésekben nem vehet részt.
Magyarország egyébként várhatóan 2007 körül csatlakozhat a schengeni rendszerhez. Ám addig is a magyarok jövő év május elsejétől – egy, a héten elfogadott döntés értelmében – személyi igazolvánnyal utazhatnak az EU tagországaiba, valamint Norvégiába és Izlandra.