Nincs az uniós támogatásokat kezelni képes kifizető ügynöksége Magyarországnak, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (iier) nem épült ki, elégtelen a vidékfejlesztési intézkedések végrehajtására való felkészülés, valamint nem teljesítette az ország az élelmiszer-ipari üzemekre vonatkozó közegészségügyi követelményeket – ez az a négy terület, amely az Európai Bizottság álláspontja szerint „komoly aggodalomra” ad okot a csatlakozás előtt álló Magyarország tekintetében. Emiatt az országnak „azonnali és határozott” intézkedéseket kell tennie ahhoz, hogy EU-csatlakozásának idejére készen álljon a tagságra – állapította meg tegnap az Európai Bizottság, s mintegy a magyarok tudtára adta: ha nem történik előrelépés, az ország uniós támogatásoktól eshet el.
Brüsszel azonban további kifogásokat is emelt, jelesül azt, hogy Magyarország csak részlegesen teljesíti a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeit. Brüsszel ezeken a területeken „fokozott erőfeszítéseket” sürget a felkészülés befejezésére.
Kovács László külügyminiszter a jelentés nyilvánosságra hozatala után a legsúlyosabb, az agráriumban kifogásolt hiányosságok kapcsán sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az Orbán-kormány szinte semmit nem tett az agrárium fejlesztése érdekében. Szájer József, a Fidesz szakpolitikusa azonban közölte, hogy az Európai Bizottság a Medgyessy-kormány által a koppenhágai értekezleten vállaltak nem teljesítését kéri most számon Magyarországon.
*
Lehet, hogy a Magyar Nemzet számára egy másik jelentést is készítettek, ezt azonban én nem láttam – mondta Kovács László tegnap lapunk érdeklődésére. A külügyminiszter arra a felvetésre reagált így, amely megemlítette: az Európai Bizottság országjelentése szerint hazánk a csatlakozó országok felkészültségi listájának éléről a középmezőnybe csúszott vissza, miután Szlovénia, Litvánia és Észtország is megelőzte. „A negyedik helyre soroltak minket, szerintem ez nem középmezőny” – vélte Kovács a tíz országról készült jelentésről szólva. A külügyminiszter kifejtette, az Európai Bizottság kedvező képet alkotott Magyarországról, „csupán” négy területen kaptunk sárga lapot. Mint Kovács László elmondta, a jelentés nem okozott meglepetést, s jóval kevesebb tennivalót sorol fel, mint az előző. Az agrártámogatások kifizetési intézményét, az integrált igazgatási rendszer kiépítését, az élelmiszer-ipari intézményeket és a vidékfejlesztést kritizáló jelentés Kovács szerint nem adott számunkra piros lapot, mert korlátozások bevezetését nem kezdeményezte. A külügyminiszter mindemellett hozzátette, a kormány eltökélt abban, hogy a meglévő lemaradásokat ledolgozza. A hiányosságok felszámolása szükséges ahhoz, hogy a csatlakozás harmonikus lehessen – mondta Kovács.
Az Európai Bizottságnak az uniós csatlakozással kapcsolatos, a mezőgazdaságot érintő kritikái jogosak, ám a lemaradást jövő év májusáig be lehet hozni, s így nem lesz akadálya az EU-s támogatási források elnyerésének – állította tegnap Németh Imre agrárminiszter az MTI érdeklődésére.
A Medgyessy-kormány megkapta az utolsó figyelmeztetést Brüsszeltől – jelentette ki lapunknak Szájer József. A Fidesz európai integrációs kabinetjének vezetője hozzátette: a monitoringjelentés nagyon sok ponton igazolta a Fidesz korábban megfogalmazott kritikáját a kormányzattal szemben. Szájer szerint a kormány – bár valószínűleg kísérletet tesz erre – most nem mutogathat az elődjére, hiszen ez a jelentés kizárólag azoknak a feltételeknek a teljesítéséről szól, melyeket a kormány a koppenhágai tárgyalásokon vállalt. Mint kifejtette: ebből a szempontból a bizottság értékelése nem túl rózsás, hiszen ez alapján úgy tűnik, hogy Magyarország a felkészülésben vezető szerepet játszó tíz tagország közül a középmezőnybe csúszott vissza.
A mezőgazdasági intézményrendszer kiépítése terén tapasztalt mulasztásokat illetően Szájer József szerint a mostani kormány felelőssége egyértelműen megállapítható, hiszen a különböző intézmények felállítása éppen a mostani időszak feladata. A további kritikákkal kapcsolatban az ellenzéki politikus kifejtette: a Fidesz február óta többször felemelte a szavát azért, hogy a parlament nem végez megfelelő törvényhozási munkát. Szájer József szerint ez olyan súlyos érdekeinket érintheti, mint például a közbeszerzési törvény módosításának az elmaradása.
A Fidesz egyébként tudatosnak véli, hogy a kormány éppen erre a hétre időzítette a Szász Károly elleni törvény benyújtását. – Ezáltal abban bíztak, hogy az országjelentésbe már nem kerülhet be, hiszen a monitoringjelentéshez benyújtható módosítások határideje már letelt – hangsúlyozta Szájer.
A fideszes politikus egyébként felháborítónak tartja Szanyi Tibor (MSZP) azon állítását, miszerint csoda fog történni, és teljesülnek a jelentés által most kifogásolt feltételek. – Úgy látjuk, hogy a magyar kormány a csodavárás állapotába került – közölte Szájer. Mint mondotta: nagyon bíznak abban, hogy a brüsszeli jelentés nyomatékosítani fogja a kormányzat számára, hogy nagyon sürgős teendők vannak.
Jó néhány részterületen tart indokoltnak fokozott erőfeszítéseket a mezőgazdaság fejezetében is. Ide tartoznak például a kereskedelmi mechanizmusok, a cukor- és a bortermelésre vonatkozó közös piaci rendtartások, az állategészségügyben pedig a szivacsos agysorvadás (BSE) és a hozzá hasonló betegségek megelőzése, az ellenőrzési rendszer, továbbá bizonyos növény-egészségügyi intézkedések.
A nem hivatalosan „sárga lámpával” jelölt figyelmeztető üzenetek e csoportjában szerepelnek még többek között a vasúti közlekedéssel, a társadalom- és foglalkoztatáspolitikával, a távközléssel, valamint az audiovizuális fejezettel kapcsolatban tapasztalt lemaradások. Az uniós jog alkalmazásához szükséges jogszabályi kereteket, intézményi hátteret és pénzügyi irányítást illetően a bizottság a regionális politikában, valamint a strukturális eszközök összehangolásában talált kívánnivalókat. A fogyasztó- és egészségvédelem területén a piacfelügyelettel és egyes nem biztonsági intézkedésekkel, a bel- és igazságügyi együttműködésben a külső határok védelmével és a menekültügyi politikával kapcsolatban tart szükségesnek fokozott erőfeszítéseket.
Az Európai Bizottság összességében Szlovéniát találta a leginkább érettnek a csatlakozásra, a tíz ország sereghajtójaként pedig Lengyelországot jelölte meg.
***
Mi az az iier?
Integrált irányítási és ellenőrzési rendszer (iier), amelynek működése (kiépítése, felállítása) elengedhetetlen az uniós kifizetésekhez. Amíg ez a rendszer nem működik, addig nem juthatnak hozzá a magyar gazdák a közvetlen uniós mezőgazdasági támogatásokhoz. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, amely kifizető ügynökségként működik majd – és amelynek kiépítését december 31-ig be kell fejezni – az iier segítségével intézné az uniós pénzügyeket és ellenőrizné a hazai „felhasználókat”. Az iier alá tartozik a parcellaazonosító rendszer, amelynek működése megkérdőjelezhető, és az egyelőre még kiépítetlen egyedi állatnyilvántartó rendszer, valamint a gazdaregiszter. (P. N. O.)
origo.hu
Jelentős változások lesznek az OTP-nél, ez mindenkit érint
