Kormányzati zűrzavar és spekuláció

A forint ellen indított spekuláció legfőbb oka az, hogy a kormány képtelen összhangot teremteni a költségvetési és a pénzügypolitikában – állítják egykori pénzügyminiszterek. Hasonló spekulációs rohamra nem volt még példa a rendszerváltás óta Magyarországon.

Kupa Mihály szerint a nemzeti valutánk ellen a mostani kormányzati ciklusban több alkalommal előforduló spekulációs támadás legfőbb oka, hogy nem sikerült összehangolni a pénzügyi és a költségvetési politikát. Az Antall-kormány egykori pénzügyminisztere azt is lényeges problémának nevezte, hogy a nagyszabású kormányzati költekezés mellett nehéz kordában tartani az inflációt és a forint árfolyamát. A volt tárcavezető a forint elleni spekulációt ösztönző hibaként értékelte, amelynek kiváltó oka az volt, hogy kormányzati tényezők egymásnak ellentmondóan, „keresztbe-hosszába” nyilatkoztak. – Egy idő után a pénzpiac nem veszi komolyan az ilyen ötletbörzéket, elbizonytalanodnak a befektetők, ami kedvez a nyerészkedni kívánó spekulatív törekvéseknek.

Emlékeztetett arra, hogy a Financial Times is felhívta a figyelmet: Magyarország ilyen szempontból remek piac. Arra a kérdésünkre, hogy milyen üzleti körök idézik elő a forint jelentős árfolyamváltozásait, Kupa Mihály úgy felelt: vélhetően külföldiekről van szó, mivel Magyarországon nem ismer olyan csoportot, amelyik a spekulációhoz elegendő tőkével rendelkezne. Szerinte a pénzügyminiszteri poszton történt személycsere nem elegendő a bizalom helyreállításához.
Szabó Iván, az Antall-kormány másik pénzügyminisztere szerint a spekulációs támadások célpontja mindig olyan ország, ahol bizonytalanság van a pénzügypolitikában. A volt képviselő szerint az instabilitást előidézte az is, hogy a parlament a költségvetési vita során lényegében szétbombázta a kormány korábbi, nem megalapozatlan célkitűzéseit, és olyan költségvetést fogadtak el, amire nincs fedezet. Hozzátette: az államháztartás növekvő hiánya az országot az eladósodás felé taszítja. A volt pénzügyminiszter gyors megoldásként a kiadások visszafogását, valamint a fiskális és monetáris politika közös nevezőre hozását javasolta.
Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere is hasonló okokat lát a forint elleni spekulációk hátterében. A fideszes politikus a gazdasági irányítás bizonytalanságát emelte ki és azt, hogy a valóstól jelentősen eltérő adatok jelentek meg az államháztartási hiány mértékéről. – Amikor folyamatosan a forint gyengítéséről beszélnek az illetékes kormánytagok, egy idő után ezt el is hiszik a befektetők és a pénzpiac eszerint reagál – fogalmazott Varga Mihály. Szerinte az euró 2008-as bevezetéséről elhangzott nyilatkozatok és az ennek ellentmondó gyakorlati lépések is hozzájárultak a forint instabilitásához. Ugyan nem sorolható a spekuláció kategóriájába, de mégis szomorú tény, hogy a 12 százalékos magyar, illetve a kétszázalékos uniós alapkamat közötti különbség eleve vonzó a nyerészkedni kívánó külföldi befektetőknek – vélekedett a volt pénzügyminiszter. Hozzátette: a pénzpiaci stabilitást csak úgy lehet visszaállítani, ha a kormány végre a valóságnak megfelelő adatokból kiindulva, következetes gazdaságpolitikát valósít meg. Békesi László, a Horn-kormány pénzügyminisztere lapzártáig nem reagált megkeresésünkre, míg László Csaba, a tárca még hivatalban lévő vezetője nem kívánta megosztani gondolatait a közvéleménnyel a problémáról.