Továbbra is élelmiszerre és lakásfenntartásra költjük jövedelmünk legnagyobb részét – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, a háztartások fogyasztói kosarával foglalkozó jelentéséből. A fogyasztói kosár kimutatja, hogy egy átlagos körülmények között élő család egy meghatározott időszak alatt milyen fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra költi el pénzét. A KSH a fogyasztói szokásokat az egy főre jutó évi kiadások alapján állapítja meg.
A jelentés szerint a háztartások továbbra is élelmiszerre költik el a legtöbb pénzt, jövedelmüknek csaknem negyven százalékát fordítják táplálkozási célokra. A fogyasztókat tehát az élelmiszerek idei évre prognosztizált, jóval az infláció mértékét meghaladó áremelkedése érinti a legérzékenyebben.
A lakásfenntartásra jelenleg kiadásaink mintegy húsz százalékát fizetjük ki. A fenntartási költségek aránya lényegében megegyezik az előző évek fogyasztói szokásával. Mivel az áram-, a gáz-, a távfűtési, valamint a közműdíjak idén az inflációt meghaladóan emelkednek, ezért a háztartásoknak itt is jelentős pluszkiadással kell számolniuk. A gazdaságkutatók előrejelzése szerint idén tizenkét százalékkal fizetünk többet a fenntartási költségekre.
A közlekedésre átlagosan jövedelmünk tíz százalékát fordítjuk. Az üzemanyagok hazai jövedéki adótartalma még uniós viszonylatban is magas, így az elemzők itt nem számolnak további adónövekedéssel. Ennek ellenére jövőre átlagosan hét százalékkal kerül többe az autózás. Ez az előrejelzés azonban csak akkor érvényes, ha a jelenleg igen gyenge dollár jövőre nem erősödik meg számottevően – figyelmeztetnek szakértők. A tömegközlekedés várhatóan tizenhárom százalékkal drágul Budapesten, hét százalékkal pedig vidéken.
Az élvezeti cikkek részesedése folyamatosan nő: az ital és az alkohol majdnem nyolc százalékát viszi el fizetésünknek. A tavaly októberben elfogadott jövedékiadó-emelés jelentősen megdrágította ezeket a termékeket, emellett idén újabb adóemelést valószínűsítenek a vezető gazdaságkutató intézetek. Öszszességében jelentős, tizenegy százalékos drágulásra lehet e termékkörben számítani.
A kiadások sorában a ruházkodás következik. Elemzők szerint ez az a terület, ahol a legélesebbé vált a verseny: miközben az import teljesen eluralta a hazai piacot, a magyar textilipar termelékenysége folyamatosan csökken. Az élesedő verseny miatt itt mindössze négy- százalékos áremelkedés várható, ám a jelentős importhányad bizonytalanná teszi a kilátásokat.
A ruházkodást az üdülési, egészségügyi és lakásberuházási kiadások követik, ezek áremelkedése átlagosan hétszázalékosra tehető. Az elmúlt évek kedvezményes lakáshitel-lehetőségeinek hatását a fogyasztói kosár adatai is mutatják: egy év alatt tizenkét százalékkal nőtt a lakásvásárlásra fordított kiadások mértéke.
Jövedelmünk legkisebb részét háztartásvitelre és egyéb személyes célú kiadásokra fizetjük ki, idén itt átlagosan hatszázalékos drágulás várható.

Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben