Atelevíziós csatorna nem az elsõ
próbálkozása az Egyesült Államoknak
az arab szívek megnyerésére,
hiszen 2001. szeptember 11-ét
követõen indult például útjára a vegyes
fogadtatásra találó Radio Sawa,
amely a közel-keleti fiatalokat
célozta meg a nyugati popzene és az
arab slágerek egyvelegének sugárzásával.
A mostani névválasztás
nem véletlen. Az al-Hurra arabul
szabadot jelent, amivel az elfogulatlanságot
igyekeznek bizonyítani az
amerikai PR-szakemberek.
A virginiai székhelyû al-Hurra
stábja 200 fõ, a munkatársakat zömében
Amerikában, élõ arab származású
újságírókból toborozták.
Az igazgatója Mouafac Harb 36
éves libanoni születésû újságíró,
aki baráti kapcsolatot ápol több
CNN-es személyiséggel, és korábban
a londoni központú, al-Hayat
nevû, arab nyelvû lap washingtoni
irodájának fõnöke volt.
Az adó üzemeltetése becslések
szerint évi hatvanmillió dollárral
fogja terhelni az amerikai büdzsét,
emellett állandó stúdiót üzemeltetnek
Irakban, amelynek negyvenmillió
dollárt kitevõ indulási költségét
a Bush által Irak és Afganisztán
részére elkülönített 87 millió
dolláros gazdasági segélybõl biztosítják.
A bõkezû támogatásra nagy
szükség is van, mivel egy ilyen profilú
csatorna esetén lehetetlen komolyabb
hirdetési bevételekre számítani.
Várható, hogy azon termékeket,
amelyeket e csatornán fognak
reklámozni, rövid idõn belül
bojkottálni fogják az arab vásárlók.
Az al-Hurra mûködésének
egyik legsarkalatosabb kérdése a
csatorna nyelvezete. Az arab adókon
ugyanis a nyugati médiumoktól
eltérõen fogalmaznak sok témában,
így amit azok öngyilkos merényletként
emlegetnek, azt az arab
bemondók hõsies cselekménynek
nevezik. Az izraeli területekrõl tudósítók
az Izrael szót egy esetben
sem ejtik ki. Kizárólag városneveket
vagy megszállt Palesztinát
mondanak. Az olyan radikálisabb
tévécsatornák, mint a Hezbollah
tulajdonában lévõ al-Manar, még
ennél is tovább mennek. Õk az izraelieket
általában egyszerûen az
ellenségnek nevezik, és nem ritka a
cionista ellenség definíció sem. Az
al-Arabijja mûholdas csatorna
Harbbal készített interjúja során a
riporter kérdésére, hogy az al-Hurra
adó tartani fogja-e magát a fent
említett hagyományhoz, az igazgató
kifejtette, véleménye szerint eljött
az ideje a kifejezések megreformálásának,
ezért az arab adókon
bevett megszállt Palesztina helyett
palesztin hatóságok által felügyelt
területeket fognak mondani.
Az Egyesült Államok szakembereinek
nem titkolt szándéka az
al-Hurra indításával, hogy az arab
világban egyeduralkodónak számító
al-Dzsazíra mûholdas csatorna
szerepét ellensúlyozza. Ezzel
azonban nagy fába vágja fejszéjét.
A katari székhelyû, egykori BBC-s
dolgozók által készített arab adó az
arab világban mára eggyé vált az
autentikus hírcsatorna fogalmával.
Hírei hetven százalékban az
arab világra fókuszálnak, tudósítói
a világ minden pontján jelen vannak.
Az al-Dzsazírát a vezetõ arab
személyiségek is elismerik, így
háttérmûsoraiban gyakran tûnnek
fel ismert politikusok, s az al-Kaida
és más fegyveres csoportok is
ide juttatják el az üzeneteiket tartalmazó
szalagjaikat. Jelentõségét
az amerikai titkosszolgálatok is
felismerték, ezért a második öbölháború
alatt folyamatosan zavarták
adását.
Az al-Hurrát híre már megelõzte
az arab világban, s a médiumokban
máris állandó gúny céltáblájává
vált. Ennek egyik legfõbb oka,
hogy a sugárzása kizárólag a közelkeleti
térségre koncentrálódik, ahol
analóg és digitális mûholdvevõvel
egyaránt fogható lesz. Így az Amerikában
élõ araboknak sem nyílik
lehetõségük az anyanyelvükön való
elfogulatlan tájékozódásra, mivel
az ott hatályos törvények szerint
politikai céllal nyíltan manipuláló
adó nem sugározhat adást az Államok
területén.
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
