Soha nem önmagáért hajt végre egy műveletet egy titkosszolgálat, hanem kormányának utasítására – mutatott rá lapunk megkeresésére Horváth József. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kárpátaljai kémbotrányról kijelenthető: azt célirányosan, politikai megrendelésre hajtotta végre az ukrán titkosszolgálat.
Mint arról lapunk is beszámolt, ma ülésezett a nemzetbiztonsági bizottság, amelynek végeztével Kocsis Máté elárulta: egy hónappal korábban készültek az állítólagos magyar kémek elfogásáról készült felvételek, amivel Ukrajna lejárató kampányba kezdett Magyarország ellen. Céljuk ezzel, hogy azt a látszatot keltsék, Magyarország háborúra készül Ukrajna ellen. A Fidesz frakcióvezetője kiemelte: a felvételek közzétételükhöz képest egy hónappal korábban készültek, a rajtaütés egy politikai akciónak volt a része.
Nincs bizonyíték
Horváth József lapunknak hangsúlyozta, a felvétel nyilvánosságra kerülésében kétségtelen a szándékosság és az is bizonyos: már nem szakmai, hanem politikai színtéren akarják a küzdelmet vívni az ukrán szolgálatok, ez politikai döntés a részükről. A szakértő szerint beszédes az is, hogy az akcióról semmiféle hivatalos dokumentumot nem tettek közzé.
„Azt is látnunk kell, hogy mivel ők vannak otthon, ők fogták el ezt a két állampolgárt, ezért aztán gyakorlatilag most bármilyen információt, dokumentumot le tudnak gyártani, amivel majd akár utólag is alátámasztják a vélt igazukat”
– mutatott rá.
Folyamatos a küzdelem
Megjegyezte azt is, hiába döbbenetes az átlag állampolgárok számára ez az akció, de a titkosszolgálati világban az ilyen műveletek mindennaposak, csak éppen rejtve maradnak a szemünk elől. – Ezekkel a támadó műveletekkel szemben az adott szolgálatnak, így a magyar szolgálatoknak is folyamatos elhárító, védekező tevékenységet kell folytatniuk – tette hozzá.
Az igazgató szólt arról is, hogy az ukrán és a magyar titkosszolgálat közötti viszony szerinte már túllépett azon a ponton, amikor szakmán fel lehetne oldani a nézeteltérést. Kifejtette: ha a két ország szervezete között van egy együttműködési felület, kontakt – vagy esetleg közvetít egy harmadik szolgálat –, akkor egy ilyen felvételt felmutatva megvan az esély arra, hogy a háttérben megállapodnak, alkut kötnek egymással. Ilyenkor rendszerint a másik félnél is lehet ütőkártya, aminek hatására egyik fél sem foga nyilvánosságra hozni a botrányát. – Ez azonban már nyilvánvalóan szóba sem jöhet, hiszen alapvetően az ukrán politikának már eleve célja volt a nyilvánosság – mutatott rá Horváth József.
Ukrán kémbotrány
