Sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy azok a vállalkozások juthatnak kölcsönhöz, amelyek legalább tíz főt foglalkoztatnak. Az őstermelők jelentősebb hányadára viszont nem jellemző, hogy a családtagokon kívül bárkit alkalmaznának, így esélyük sincs a támogatás megszerzésére. Emiatt könnyen megpecsételődhet a sorsuk, hiszen éppen most, a csatlakozás évében létfontosságú számukra, hogy megerősödve tudjanak részt venni az egységes piac versenyében.
A diszkriminatív hitelfolyósításon túl Nógrádi Zoltán egy érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet. Tavaly decemberben példátlan gyorsasággal olyan gazdasági társaságok alakultak, amelyek már éltek is a hitelprogram által kínált lehetőségekkel, pedig a cégnyilvántartásban még nem találhatók meg. E cégek minősítését vélhetően soron kívül intézték a szaktárcánál. Összesen 13 ilyen cégről tud, amelyeket az ország különböző megyéiben jegyeztek be, Csongrádban is létezik ilyen társaság. Figyelembe véve a tulajdonosi struktúrát, Nógrádi szerint egyáltalán nem meglepő, hogy a hirtelen alakult cégek kivétel nélkül a legmagasabb összegű hitelhez, vagyis egyenként 750 millió forinthoz jutottak hozzá, miközben az őstermelők filléres gondokkal küszködnek.
Az is gond, hogy a mezőgazdasági kisvállalkozókat nem tájékoztatják kellőképpen az unióval kapcsolatos tudnivalókról. A falugazdász- hálózat ráadásul folyamatosan leépül. Nógrádi szerint a gyakorlat azt igazolja, hogy kevésnek bizonyul a heti két alkalommal történő megjelenésük a kisebb településeken.
A Nemzeti Földalapnál 1,4 millió hektár földet tartanak nyilván, ebből 800 ezer hektár az erdőterület, ami a magyar állam legnagyobb értékű vagyona – hangsúlyozta az MTI tudósítása szerint Benedek Fülöp. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára erről a közép- és nyugat-dunántúli agrárszakemberek, gazdálkodók és polgármesterek részvételével megtartott regionális birtokpolitikai fórumon beszélt.
origo.hu
Ókori tárgy került elő egy családi vitrinből
