A szerdán véglegesített megszorító intézkedések ellenére hazai és külföldi szakértők továbbra is azt jósolják, hogy az idei évre kitűzött hiányt jelentősen meghaladja majd a kormány költekezése. Elemzők szerint nemcsak az új államháztartási cél bizonytalan, de aggasztó jel, hogy tovább emelkedtek az inflációs előrejelzések is. A forint múlt heti erősödése ellenére nem csökkent a magyar valuta árfolyama körüli bizonytalanság: uniós befektetési elemzők a Draskovics-csomag elfogadása után is megerősítették azt a korábbi véleményüket, hogy az év végére a forint euróhoz viszonyított árfolyama várhatóan 280-as vagy annál is gyengébb szintre süllyed.
A Reuters tegnap közzétett jelentése megállapítja, hogy a megszorítások ellenére bőven van még bizonytalanság a magyar gazdaságban. A hírügynökség a vezető bankok elemzői véleményei alapján úgy gondolja, hogy a gazdasági növekedést illetően a piac lényegesen pesszimistább, mint a kormány. Az elemzés szerint a magyar gazdaságpolitika iránt jelenleg nagyobb a bizalmatlanság a külföldi elemzőknél, mint a hazaiaknál. A Reuters idézi a UBS Bank véleményét, mely arra figyelmeztet, hogy a kormány által idei évre meghatározott államháztartási hiányt nemcsak a Magyar Nemzeti Bank, hanem a Nemzetközi Valutaalap is lényegesen magasabbra prognosztizálja.
Forián Szabó Gergely, a CA IB Befektetési Alapkezelő Rt. igazgatója szerint a legpesszimistább elemzői vélekedéseket is alulmúlták az államháztartás hiányának adatai. Forián a 2004-es költségvetési hiánnyal kapcsolatban kiemelte: százmilliárd forintos kiesést okozhat az államnak az áfabevételek körüli bizonytalanság.
*
A Pénzügyminisztérium a mai napig nem tudott választ adni arra, hogy a forgalmiadó-bevételek miért nem tudtak lépést tartani a fogyasztás bővülésével – fogalmazott Forián. Szerinte az államháztartási hiány a régió többi országaihoz képest is kimagasló: az új uniós számítások alapján a magyar deficit mértéke eléri a nyolc százalékot, amely „irdatlanul magas” hiányt jelent.
Rendkívül aggasztó, hogy hazánk hátrányosabb megítélést kapott az AT Kearney és a Foreign Policy legfrissebb globalizációs rangsorában. A négy kategóriában összesen tizennégy tényezőt vizsgáló elemzés készítői kiemelik: Magyarország a tőkebeáramlás mértékét és a nemzetközi pénzforgalmat tekintve hátrébb szorult a ranglistán, s jelenleg már csak az ötödik legnyitottabb gazdaságnak számít a térségben. Mint ismeretes, a májusban csatlakozó országok közül tavaly Magyarországon történt a legkevesebb tőkebefektetés.
Hitelminősítői szempontból a takarékossági intézkedések tényleges végrehajtása és nem azok mostani bejelentése a döntő – mondta a Fitch Ratings hitelminősítő illetékes igazgatója tegnap. Európa legnagyobb hitelminősítő intézete szerint Draskovics Tibor szerdai bejelentésében új elemek nem voltak: a lényeges kérdés megítélésük szerint az, hogy a kormány képes-e teljesíteni a költségvetési célokat. A Fitch tavaly nyár óta a besorolás rontását valószínűsítő negatív kilátást tart érvényben Magyarország „A mínusz” devizaadósi osztályzatára, a következetlen makropolitikára és a gazdasági egyensúlytalanságokat érintő aggodalmakra hivatkozva. A Fitch legújabb jelentésében megerősítette a magyar besorolást, sőt helyzetjelentésében hangsúlyozta: a magyar adósosztályzat lerontása óta bekövetkezett fejlemények csak fokozták azokat a félelmeket, amelyek a negatív kilátást indokolták, s ha Magyarország nem alkalmaz a jelenleginél komolyabb költségvetési szigort, annak eredménye az ország adósi besorolásának visszaminősítése lesz.
A Dresdner Bank befektetőinek szánt tegnapi helyzetjelentésében a Draskovics-csomaggal kapcsolatban leszögezte: a szigorítás mindössze a kormányzat működési költségeinek megkurtításáról szól, ez azonban csak „a lékek betömködését” jelenti. A bank londoni elemzői szerint az intézkedéssorozat nem sokat tesz a „nagyvonalú magyarországi jóléti és nyugdíjprogramok” jelentette alapvető probléma orvoslására.
A légiirányítók szervezetétől, a HungaroControltól 925 millió forintot von el a Draskovics-csomag. Szakértők szerint a megszorítás olyan mértékű, hogy az veszélyeztetheti a repülés biztonságát. A költségvetési szervként tevékenykedő HungaroControl tegnapi nyilatkozata szerint kizárólag saját bevételeikből gazdálkodnak, ezért pontról pontra át kell vizsgálniuk a lehetséges elvonási forrásokat. Ahhoz, hogy a HungaroControl megfeleljen az európai elvárásoknak, 2010-ig 45 millió eurós fejlesztésre lesz szükség – hangsúlyozta tegnap Mudra István, a szolgálat igazgatója.
A Draskovics-csomag következtében a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NHF) kétmilliárd forinttal kevesebb pénzzel gazdálkodhat. A hivatal amúgy is szoros működési költségeit ezen belül öt százalékkal kell mérsékelni. Baráth Etele, az NFH-t felügyelő politikai államtitkár elmondta: az elvonások az uniós programok társfinanszírozását nem érintik. Arra a kérdésre, hogy a jövő évi állami büdzsében tartható lesz-e a növekvő társfinanszírozási igény, az államtitkár azt felelte: ezt jelezték a pénzügyminiszternek, konkrét döntés a 2005-ös büdzsé előkészítésekor várható. Az unió forrásaiból idén megszerezhető 350–400 milliós keret a 2007–2013-as időszak elején 3,1 milliárdra, a végére közel négymilliárdra nő. Összességében ezen időszak alatt elérheti a bruttó 24 milliárd eurót, s Magyarország az ötödik legkedvezményezettebb ország lehet a huszonötök között.
Baráth rámutatott, két évük van arra, hogy az előző programokból biztosított forrásokat többszörösen meghaladó pénzeket az újabb időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervbe beillesszék, a feltételrendszert biztosítsák. Szerinte a pártok között konszenzust kell teremteni, hiszen a következő pénzügyi időszak programját a 2006-os választások előtt el kell fogadni.
A Draskovics-csomag elvonásai
Továbbiak a 3. oldalon
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!