Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke ellentmondó tájékoztatást adott hétfőn arról, hogy lemondana az általa vezetett Köztársasági Etikai Tanácsban (KET) betöltött funkciójáról. Amíg a távirati irodának azt nyilatkozta, nem tudja megerősíteni az elsőként lapunkban megjelent információt, addig az egykori főbíró a Népszabadságot arról tájékoztatta: lemondott az elnöki posztról, és megszűnt az etikai tanács. Végül Solt tegnap hivatalosan is elismerte a történteket. Saját távozását „személyes természetű” üggyel magyarázta. Rajta kívül Zlinszky János volt alkotmánybíró, Györgyi Kálmán egykori legfőbb ügyész és Gönczöl Katalin miniszteri biztos is lemondott tagságáról.
*
Mivel korábban Hankiss Elemér szociológus és Kilényi Géza volt alkotmánybíró távozott a testületből, ezzel négyre csökkent a tagok száma, így az alapszabály szerint a KET megszűnt létezni. Solt elmondta: az etikai tanács feloszlásáról hétfőn levélben tájékoztatta a miniszterelnököt. Arra a kérdésre, hogy a levélben szerepelnek-e indokok, közölte: „a tények vannak benne”, abban „semmilyen magyarázat nincsen”.
A hírek szerint Solt lemondásának hátterében többek között egyfajta sértődöttség is állhat, ugyanis sokáig esélyes európai uniós bírójelöltként említették, ám a kormányfőtől végül nem kapott megbízást a posztra. Ezenkívül Solt az etikai tanács ügyében többször is levelet intézett a miniszterelnökhöz, aki nem válaszolt a megkeresésekre. A feloszláshoz az is hozzájárulhatott, hogy a testület többször politikai támadások kereszttüzébe került, Soltot pedig szakmán belül bírálták a KET-ben betöltött tisztsége miatt. Ráadásul a hírek szerint az Állami Számvevőszéktől informálisan figyelmeztetést kaptak arra vonatkozóan, hogy a Miniszterelnöki Hivataltól átutalt több millió forintos működési támogatás elköltése jogi akadályokba ütközik, ugyanis a tanács nincs bírósági nyilvántartásban, így jogi személyiséggel sem rendelkezik, ami pedig szükséges lenne a költségvetésből kapott pénzek elköltéséhez.
Medgyessy Péter miniszterelnök sajnálja Solt Pál lemondását – áll a kormányfő közleményében. A testület további működéséről az elnök lemondásához vezető okok megismerése után dönt a kormányfő. „Medgyessy szerint a KET körüli gondok is a magyar közélet egyik legnagyobb problémájára mutattak rá: a megosztottságra, a mérgezett politikai életre. Erre utal, hogy a tanács elnökét, elsősorban politikusok, működése első napjától kezdve támadták, kikezdték – tartalmazza a dokumentum.
A Fidesz frakciója is sajnálkozását fejezte ki a KET megszűnése miatt. A párt szerint örökre elvész annak a lehetősége, hogy az etikai tanács állást foglaljon többek között olyan ügyekben, amelyeket korábban vetett fel az ellenzéki párt. Ilyen volt például Gyurcsány ingatlanvásárlása, illetve Keller László közpénzügyi államtitkár ténykedése.
origo.hu
Mutatjuk, hogy milyen érettségi feladatokat kaptak a diákok történelemből
