Biacs Péter, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mebih) főigazgatója elégtelennek tartja azokat a hazai védintézkedéseket, amelyeket a külföldi termékekkel szemben, a magyar élelmiszerek érdekében hoznak a hatóságok. Abban a megközelítésben pedig különösen, hogy a magyar élelmiszerek uniós piaca felettébb bizonytalan. Biacs Péter így „utalt” vissza arra a közelmúltban tett brüsszeli kijelentésre, ami egy esetleges bojkott lehetőségét vázolta fel a magyarországi élelmiszerekkel szemben. Nem tudni, hogy a hazai élelmiszerek mennyire őrzik meg piaci szerepüket, miután pontos felmérés hiányában kevés az információ arról, hogy a leginkább érintett gyártók és forgalmazók mennyire készültek fel a várható uniós dömpingre.
Mellesleg a termékek beözönlését nem lehet megakadályozni, hiszen a közös piac egyik alapeleme az áruk szabad áramlása, ha annak gátat vetne bármelyik újonnan csatlakozó, akkor az EU elméletileg azonnali szankciókat vezethetne be az adott ország ellen. A Mebih főigazgatójának véleménye alapján azonban arra van lehetőségünk, hogy a szóban forgó élelmiszereket ellenőrizzük, s ha nem biztonságosak, úgy forgalmazásukat leállítsuk.
Emellett szükségszerű, hogy a magyar élelmiszerek biztonságáról szóló szakmai és közvélekedés pozitív képet sugalljon. Az terjedjen el, illetve legyen megerősítve, hogy a magyar élemiszer kiváló minőségű, ezt pedig bármely pillanatban képesek legyünk bizonyítani. Ebben a folyamatban az élelmiszer-biztonsági hivatal is részt vesz, de „csak” a termőföldtől az asztalig ellenőrizve s garantálva a minőséget. Azon túl az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ellenőrzi az élelmiszereket. Ha ugyanis a fogyasztó kételkedik az élelmiszer biztonságában, az övön aluli ütés, azt nem lehet sem kivédeni, sem egyik napról a másikra helyreállítani a bizalmat – mondta Biacs Péter, hangsúlyozva, hogy ebben a munkában a Mebihnek is offenzívabbnak kell lennie, mert nem lehet eléggé hangoztatni, hogy a magyar élelmiszerek biztonságosak.
– Két mód van arra, hogy folyamatosan garantáljuk az élelmiszereink biztonságát – folytatta a főigazgató –, az egyik a már említett nyomonkövethetőség a termőföldtől az asztalig, ahol mindent rögzíteni kell, ami a kezdeti nyersanyaggal és a belőle készült élelmiszerrel történik, a másik a kockázatelemzés. Utóbbival egyúttal védekezni lehet a külföldi élelmiszerekkel szemben is, hiszen a fogyasztóknak „mi hajtjuk” azt állandóan, hogy a hazai élelmiszerek biztosan biztonságosak. Ugyanakkor ha a külföldi élelmiszerek biztonságával szemben gyanú merül fel, akkor elrendelhetjük a vizsgálatokat, és a forgalmazásukat is felfüggeszthetjük.

Szijjártó Péter: Nem az ukrán elnök, hanem a magyar emberek döntik el, hogy Ukrajna csatlakozhat-e az EU-hoz