Háborús helyzet kezd kialakulni Irakban, hiszen az ország lakossága egyre egységesebbnek mutatkozik a megszálló csapatokkal szemben – fejtette ki lapunknak nyilatkozva Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő, egyetemi tanár. Mint elmondta, éppen ezért nem polgárháborúról van szó, hiszen az irakiak nem egymás ellen harcolnak, hanem amiatt elégedetlenek, hogy már hosszú ideje nem sikerült rendezni helyzetüket. A tanszékvezető úgy vélte, a síita–szunnita ellentétnek pillanatnyilag nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani, hiszen csak „távolról látszik úgy, hogy kapcsolatukban éles a törésvonal”. Sőt, az eseményekből az következik, hogy még inkább egységesülhetnek – tette hozzá. Ami Irakban történik, az az iszlám világ szemében megszállásnak minősül, ráadásul mind többen teszik fel a kérdést, hogy tartható-e a hatalomátadás dátumául szabott június 30-i határidő. Az eredeti menetrend szerint a csapatokat a legkorábban a végleges alkotmány megszületése, 2005. december 31-e után vonhatnák ki, az események láttán azonban elképzelhető, hogy ez az időpont eltolódik – fejtette ki a szakértő.
A síita ellenállás felerősödése felveti annak a kérdését, hogy a szomszédos Irán is közvetlenül a harci cselekmények érintettjévé válhat. Rostoványi Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta: nem valószínű, hogy Teherán beavatkozna az eseményekbe, a szimbolikus síita központok elleni támadások mégis rendkívüli jelentőségűek, hiszen ezen felbőszülve már így is sok iráni szivárgott át a határon.
Ezzel párhuzamosan Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő is úgy vélte, hogy egyetlen, Irakkal szomszédos állam sem szeretne Washington következő célpontjává válni, de az eseményeket már csak azért is kritikusan figyelik, mivel egy esetleges kurd állam létrejötte négy térségbeli országot is fenyegetne. Gorka Sebestyén mindazonáltal fontosnak tartotta leszögezni, hogy a jelek szerint az amerikai stratégia kudarcba fulladt. A szakértő szerint a tengerészgyalogság tehető mindezért a legfőképp felelőssé, hiszen ők azokon a területeken sem vonultak vissza bázisaikra, ahol egyáltalán nem látják szívesen őket. Kérdéses, hogy a Fehér Ház még nagyobb erőszakkal reagál-e majd az ellenállásra, vagy másféle következtetéseket von le. Gorka Sebestyén szerint nagyon fontos tényező, hogy Irakban nem érzik úgy, a hatalomátadás sínen lenne, s „nem hisznek abban, hogy a megszállók normális helyzetet hagynak majd maguk mögött”. A szakértő hozzátette: ha a hatalomátadás hitelesen volna előkészítve, akkor mindenkinek az állna érdekében, hogy június 30-ig a körülmények kedvezőre forduljanak.
Budapesti kiképzés.
