Graffiti

A falfirkákkal kapcsolatban adott be törvényjavaslatot a fideszes Nagy Gábor Tamás. Mondandójának lényege: a visszaeső és a műemlékeken súlyos károkat okozó graffitiseket akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetné a törvény. Az MDF a falfirkák visszaszorítása végett szintén indítványt nyújtott be.
Magam szenvedélyesen egyetértek említett Nagy Gábor Tamással, föl kellene pofozni mindazon fiatalkorúakat, akik abban lelik örömüket, hogy összevissza mázolják az ipartelepek falát, a házak oldalát meg a nyilvános klozetokat. A nénikéteket fújjátok orrba-szájba, kedves fiatalon lévő emberek! Nem biztos, hogy mindenki a ti alkotásotokra kíváncsi. Akiben heves ennyire az alkotókészség, költözzön Nagybányára, Szentendrére, esetleg menjen máshová. Vannak távlatok…
Sok itt a graffiti. Eltekintenénk tőlük, gyerekek.
Legyet sem szoktam agyoncsapni, de ha ilyen elhivalkodott fiatalt érnék tetten, biz’ isten elgondolkodnék, ne nyújtsak-e gyorssegélyt néhány pofon formájában, gondolja át még egyszer festői pályafutását. Elegünk van belőletek, Picassók! A nagymutter dolgozószobáját fessétek tele, ne az országot. A hazát. Senki nem akadályozza meg, hogy a festőművészet igyekvői bármilyen formában kibontakozhassanak, de azért ne a lakóházam falán. Az otthonom oldalán. Menjetek meszszebbre, gyerekek! Hadd ne mondjam, hová…
Valami őrület kergeti ezeket a megbolydultakat, nem látni a gondolatukba, nem tudni, mi vezérli a kisagyukat. Graffiti. Telefirkálni házat, falat, embert, Istent, meg mindenkit, aki szembejön. Hagyjátok abba, fiatalok, az őrületnek is kell korlátjának lennie. (Csak zárójelben mondom, baromi ronda az egész.)